Egészségünkre!
Dr. Karsai Dániel harca az emberhez méltó halálért
Dr. Karsai Dániel: „a legőszintébben mondom, hogy mélységesen tisztelem azok véleményét akik vallási, vagy etikai okokból nem értenek egyet velem, csak annyit kérek tőlük, ők is tiszteljék az én álláspontomat.”
Dr. Karsai Dániel alkotmányjogász elkötelezett, belső indíttatású -hiszen maga is halálos kórban szenved- munkájának köszönhetően ma már hazánkban sem csak a suttogó társasági háttérbeszélgetések témája a kegyes halál, az eutanázia életvégi döntés szabadsága, vagy nevezzék akárhogy, hanem képletesen szólva felkerült a társadalom asztalára és most rajtunk is áll a hogyan tovább.
Élet, vagy halál
Dr. Karsai Dániel az őt ismerők egybehangzó állítása szerint egész ügyvédi, jogi pályája során különleges érzékenységet mutatott a bármilyen okból szenvedők iránt és most, a halálos kórtól sújtva sem csak magáért, de sorstársaiért is küzd a cinikus, érzéketlen hatalommal.
A jogász Facebook-posztban jelentette be, hogy tavaly augusztusban ALS-t diagnosztizáltak nála. Ez egy úgynevezett moto-neuron betegség, melyben az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, így teljes, végül a légzőszervek bénulásához vezet. Ettől az emberhez méltatlan halától, kíntól akarja megkímélni nemcsak magát, ezért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
„Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét”
– írta.
A per, amelyben a Magyar kormány ellenbeadványt nyújtott be lezajlott, eredmény januárban várható.
Európa és az eutanázia
Az eutanázia rendkívül vitatott és ellentmondásos téma, különösen Európában. Az egyén élete szándékos befejezésének gyakorlata körüli etikai és jogi szempontok a szenvedéseik végső megszüntetése érdekében heves vitákat váltottak ki az egész kontinensen.
Értsük meg!
Mielőtt belemerülnénk az európai kontextusba, először is értsük meg, mit is takar az eutanázia! A kifejezés arra a cselekményre utal, amikor szándékosan véget vetnek egy személy életének, hogy enyhítsék fájdalmát és szenvedését jellemzően halálos betegség, vagy elviselhetetlen fizikai illetve mentális állapot miatt. Továbbra is két típusba sorolható:
- Önkéntes eutanázia: ez azt jelenti, hogy egy hozzáértő egyén tájékozott döntést hoz életének befejezéséről egy egészségügyi szakember segítségével.
- Nem önkéntes eutanázia: azokban az esetekben, amikor egy személy nem tudja kifejezni kívánságát, megfontolható a nem önkéntes eutanázia, ha úgy gondolják, hogy ez az ő érdekét szolgálja (pl, amikor kómában lévő betegek sorsáról, a gépekről történő „lekapcsolásukról” dönt a család)
Az eutanázia törvényei Európában
Az eutanáziával kapcsolatos álláspont az európai országokban eltérőek. Míg egyes nemzetek bizonyos körülmények között legalizálták, mások szigorúan tiltják, ez utóbbi csoportba tartozik Magyaroroszág is. Íme egy rövid áttekintés néhány európai ország helyzetéről:
Hollandia : Hollandia volt az első ország, amely szigorú feltételek mellett legalizálta az önkéntes és a nem önkéntes eutanáziát is. Több egészségügyi szakembert is be kell vonni a döntéshozatali folyamatba.
Belgium : Belgium engedélyezi az önkéntes és nem önkéntes eutanáziát is olyan betegek esetében, akik elviselhetetlen fájdalmat tapasztalnak, és nincs remény a gyógyulásra. A betegnek józannak kell lennie, és önkéntes kérést kell benyújtania.
Svájc : Svájc engedélyezi az asszisztált öngyilkosságot, ahol az egyének segítséget kaphatnak saját életük befejezéséhez, de nem jelent aktív eutanáziát.
Németország : Németországban az eutanázia illegális; különbség van azonban a passzív eutanázia (a kezelés megvonása) és az aktív eutanázia (halálos gyógyszerek beadása) között. A passzív eutanázia bizonyos körülmények között megengedett.
A kontinensen a téma aktualitása miatt a helyzet sűrűn változik.
Az etikai vita
Az eutanázia összetett etikai kérdéseket vet fel, amelyek megkérdőjelezik a társadalom eddigi értékrendjét és a hiedelmeket. A támogatók azzal érvelnek, hogy együttérző választást kínál a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedőknek lehetővé téve számukra, hogy méltósággal haljanak meg. Úgy vélik, hogy az egyéneknek autonómiával kell rendelkezniük saját életük és „életvégi” ellátásukkal kapcsolatos döntéseik felett.
Másrészt az ellenzők azzal érvelnek, hogy az eutanázia legalizálása aláássa az élet szentségét és megnyitja az ajtót az esetleges visszaélések előtt. Attól tartanak, hogy a veszélyeztetett egyéneket, például az időseket, vagy a fogyatékkal élőket a halál választására kényszeríthetik ahelyett, hogy megfelelő ellátásban és támogatásban részesülnének.
Az eutanázia körüli vita jól szemlélteti, hogy milyen bonyolult egyensúlyt teremt a személyes autonómia, az orvosi etika és a társadalmi értékek egyensúlya az életvégi ellátással kapcsolatos döntések meghozatalakor.
A megbeszélések folytatódása során alapvető fontosságú a különböző szempontok mérlegelése és az átgondolt párbeszéd megkezdése annak biztosítása érdekében, hogy az eutanáziával kapcsolatos döntések során elsőbbséget élvezzenek az együttérzés, az élet tisztelete és a kiszolgáltatott egyének megfontolt védelme érdekében.
Dr. Karsai Dániel:
A legőszintébben mondom, hogy mélységesen tisztelem azok véleményét akik vallási, vagy etikai okokból nem értenek egyet velem, csak annyit kérek tőlük, ők is tiszteljék az én álláspontomat.
És ezek kormányoznak minket! (videó)
Szerző
