Egy elfelejtett keresztény politikusnő

 A rendszerváltás előtt néhány évvel kezdtem nemcsak érdeklődni, hanem különös szimpátiával viseltetni Slachta Margit iránt. Nevét a Kádár rendszer teljes elhallgatásra ítélte.

Embermentés

Valószínűleg azért, hogy a nem kommunista antifasiszta ellenállást kiradírozzák a magyar történelemből. A kivétel erősíti a szabályt: voltak néhányan, akik a nyilas terror áldozataivá váltak. Őket nem törölték, de részletes életrajzot még róluk sem adtak ki (Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János, Kálló Ferenc, stb).

Slachta Margit személye különösen foglalkoztatott. Édesanyám ápolónőként a Mexikói úti Gyermekotthonban (a zsidó hitközség tulajdonában volt) a Kamenyec-Podolszkijba szállítandó gyerekeket próbálta az elhurcolástól menteni, Weiss Edith (az iparmágnás lánya) utasításai alapján, aki viszont Slachta Margittal együtt irányította az embermentést (sajnos csak részleges sikerrel). Viszont édesanyámnak fogalma sem volt, kivel dolgozik együtt.

1997-ben Mona Ilona részletes életrajzot jelentetett meg Slachta Margitról. Jómagam ismereteim túlnyomó részét a könyv írójától tudom. A kötetben nem szereplő információk jó részét is a néhány hete elhunyt szociális testvértől kaptam.

Női szerzetesrend

Slachta Margit 1894. szeptember 18-án született. A tanítóképző elvégzése után, 1908-ban lépett be a Farkas Edith vezette Szociális Missziótársulatba (napjainkig létező női szerzetesrend), ahol egyre aktívabb szerepet játszott. Magyar Nő címmel újságot is szerkesztett. 1918. október 28-án megalakította a Keresztény Női Tábort, amely 1949-ig működő politikai párt volt. A társaság felesküdött a Nemzeti Tanácsra, A rövid ideig tartó polgári demokráciában próbálta a helyét megtalálni. A Tanácsköztársasággal is megpróbált modus vivendit keresni. Felajánlását nagy nehezen elfogadták: a főváros területén több helyen kertészeteket létesítettek az élelmiszerhiány enyhítésére. A társaság tagjai ez idő alatt szinte egy emberként mezőgazdasági munkát végeztek.

1920-ban, a parlamenti választás során – a rendkívül agresszív lejárató kampány ellenére – az ország első női képviselőjévé választották. A Thormay Cecile vezette MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) Slachta a Tanácsköztársaság alatt Garbai Sándornak írt levele (mezőgazdasági szövetkezetek iránti kérelme) eltorzítása alapján, rendkívül erős negatív cikkben támadta. Ebben az időben erős antiszemita hangulat uralkodott országban. Slachta Margit egy Deutsch nevű nagykereskedőt az országos hangulat ellenére is ki tudott szabadítani az Ébredők fogságából.

Mint női képviselőt sokszor kinevették

Két éves parlamenti tevékenysége alatt – bár mint női képviselőt sokszor kinevették – jó pár szociális kérdésben ért el eredményt. Erősen szorgalmazta az árdrágítók elleni botbüntetés bevezetését, de a valódi, politikai botbüntetés szavazásakor nem is tartózkodott az országban. Ausztriában, Németországban próbálkozott adományokat szerezni a nyomorgóknak. A baloldallal kapcsolatban annyit tett, hogy szót emelt az internáltakkal való emberséges bánásmódért.

1922-ben Farkas Edith nem engedte újra indulni képviselőjelöltként, mert a szabad királyválasztók (Horthy) híve volt, Slachta Margit pedig legitimista álláspontot képviselt. 1923-ban kizárták, miután a Missziótársulat eredeti célkitűzésétől eltérő irányt vett. Mindenki kívül találta magát aki nem értett egyet a változtatással. A kizárt társulati tagok (apácáknak nem nevezhetők, mindenkinek polgári foglalkozása volt) megalakították a Szociális Testvérek Társaságát, s vezetőjüknek Slachta Margitot választották. A társaság a mai napig működik, sőt, a 40 év kényszerszünet alatt is létezett – illegalitásban.

A 30-as évek közepe táján Slachta Margit meg akarta filmesíteni Ember tragédiáját. Tárgyalásokat folytatott Dohnányi Ernővel. A sikertelenség nem rajta, hanem a menedzser érdektelenségén múlt. (Napjainkban is ismert probléma: nem tartotta elég jó üzletnek).

A hitlerizmus ellen nagyon korán fellépett.

Már 1934-ben az általa szerkesztett hitbuzgalmi folyóiratban, a Lélek Szavában nagyon kemény cikkben bírálta a nácizmust. Ami kevesek előtt ismert: az egyházi képviselők az első két zsidótörvényt megszavazták. Ám Slachta Margit már az elsőt elítélte, erről fotót mellékelek, amely álláspontját közli a társaság másik hitbuzgalmi folyóiratában, az A Testvérben.

vk

Vészkorszak-beli tevékenységéről számtalan írás jelent meg több folyóiratban. Majsai Tamás már 1986-ban írt részletes cikket az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásról, amelyet egyes történészek idegenrendészeti eljárásnak bagatelizálnak. A valóságban csaknem 20.000 embert küldtek a biztos halálba.

Az 1945 utáni parlamenti tevékenysége közismert.

A Szociális Testvérek irattára őrzi Slachta Margit beszámolóját arról, hogy tárgyalásokat folytatott szociáldemokrata politikusokkal, s reménykedett az eredményességben. Révész Mihálytól (Révész András fiától) kaptam erre választ. Révész András a szociáldemokrácia első történésze, a legálisan működő Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) rendszerváltás utáni egyik vezetője volt,  aki  Szeder Ferenc (szocdem politikus) megbízásából, valóban folytatott tapogatódzó tárgyalásokat Slachta Margittal. Meg is állapodtak, hogy az egyház és a Szociáldemokrata Párt közötti kapcsolatot meg kell teremteni. A kapcsolat létrejöttéhez segítséget jelentett, hogy Révész András felesége Nobis Margit és Slachta Margit a nőmozgalomban együtt dolgoztak. Korrekt kapcsolatban álltak, kölcsönösen tiszteletben tartották egymás nézeteit. Rákosiék – a megszálló szovjet csapatokat maguk mögött tudva – szalámitaktikával ezt a kezdeményezést is meghiúsították.

 Slachta Margit 1949 májusában húgával együtt elszökött az országból

Emigrációjuk első állomása Bécs volt volt, de innen gyorsan továbbutaztak az Egyesült Államokba. Néha a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott, Nemes Borbála néven, de egészségi állapotának rohamos romlása miatt már nem tudott közéleti tevékenységet folytatni.

1974-ben hunyt el. 1985-ben posztumusz kapta meg Izraeltől a Világ Igaza kitüntetést, amelyet kiemelkedő nem zsidó származású zsidó mentőknek ítélnek oda. Később néhány hazai kitüntetéssel is elismerték. Utoljára – 12 éve – a Kristályszívet adományozta neki Pozsonyban a Martinengo Társaság.

Sajnos mindezek ellenére, neve – az idős korosztályt leszámítva – alig ismert, köztéri elnevezése mindössze egy alsó rakpart. A Holocaust hatvanadik évfordulója alkalmából több szakaszt embermentőkről neveztek el.

Slachta Margit társaságából Salkaházi Sára és Peitl Róza kapta még  Világ Igaza kitüntetést, előbbiről is elneveztek egy alsó rakpartot. Vértanúsága miatt 2006-ban a katolikus egyház boldoggá avatta. Újpalotán egy tíz éve épült templom névadója.

Slachta Margit születésének idén 135., halálának 45. évfordulója van. Ideje lenne a politikusnőnek köztéri szoborral is emléket állítani.

Vendégszerző: Vágó Imre

Hasonló

Titkok a zsidómentő Wallenberg halála körül