Budapesti hétköznapok
Élet menete Budapest
Miközben mostanság a médiában mindent visz a politika és, hogy „árad a TISZA”, vasárnap délután megtartották Budapesten az Élet menetét. A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Dohány utcai zsinagógától a Keleti pályaudvar előtti térre vonultak; a rendezvény szónokai valamennyien megemlékeztek a tavaly október 7-i Izrael elleni terrortámadásról, az antiszemitizmus újraéledésének veszélyeire figyelmeztetve.
Holokauszt túlélők vezették a menetet
A menet a sófár (kosszarv kürt, hagyományos zsidó jelző hangszer) hangjára indult el, élén csaknem száz – elektromos kisbusszal utazó – holokauszttúlélővel. A résztvevők a lezárt Rákóczi úton vonultak a Keleti pályaudvar főbejárata előtt felállított színpadig.
A holokauszt után 80 évvel, új dimenzió a Hamász támadása
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete beszédében arra figyelmeztetett: a Hamász október 7-i terrortámadása Izrael ellen többletjelentést ad az idei Élet menetének. Most még fontosabb a fiatal generációk oktatása, arra kell inspirálni őket, hogy harcoljanak a rasszizmus, a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen – tette hozzá.
Ki gondolta volna, hogy 80 évvel a holokauszt után a zsidók ismét félelmet éreznek szerte a világon?
– tette fel a kérdést a nagykövet, aki ugyanakkor Magyarországot a megújulás szigeteként jellemezte, ahol virágzó zsidó közösség él. Köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért, hangsúlyozva, hogy Magyarország példakép az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia politikájának bevezetésében.
„Az elmúlt hónapokban ismét mély tragédiát gyászol a zsidó közösség”
Jichák Hercog, Izrael állam elnöke videóüzenetében arról beszélt: habár a holokauszt egyedülálló a történelemben az emberiség bűnei között, az elmúlt hónapokban ismét mély tragédiát gyászol a zsidó közösség.
„A gyűlölet vaksága arra vitte a zsidó emberek és Izrael államának ellenségeit, hogy gyilkoljanak, kínozzanak, raboljanak, pusztítsanak, megerőszakoljanak és elraboljanak”
– utalt a Hamász október 7-i terrortámadására. Hozzátette: a lemészároltak, a megkínzottak, a megvertek és megerőszakoltak, az elraboltak és azok, akik most is fogságban vannak, hozzánk kiáltanak az igazságért és a szabadságért, az élethez való jogukért.
Az emberiség egyik legnagyobb népirtására mindig emlékezni kell
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a holokauszt rettenetes borzalmaira, az emberiség egyik legnagyobb népirtására mindig emlékezni kell, de úgy, hogy közben az „élet szeretetét és az élni akarást is ünnepeljük”. Külön köszöntötte a megemlékezésen részt vevő holokauszttúlélőket, akiket a rendezvény igazi VIP-vendégeinek nevezett, akik – mint fogalmazott – legyőzték a halált élni akarásukkal. Megemlékezett az október 7-i Izrael elleni terrortámadásról, amelyet „egy napig tartó holokauszthoz” hasonlított, és aggasztónak nevezte, hogy nemcsak a muszlim országokban, de a nyugati civilizáció nagyvárosaiban is tömegek ünneplik a Hamász gyilkos terrorakcióit.
Részt vevők bizonyítják a jónak a gonosz erői feletti győzelmét
Baruch Adler, a nemzetközi Élet menete szervezet igazgatóhelyettese arról beszélt: az Élet menetén évről évre részt vevők bizonyítják a jónak a gonosz erői feletti győzelmét. Megemlékezett az édesanyját bújtató ukrán falusi emberről, aki nap mint nap kockáztatta a saját és családja életét, hogy megmentse az ő édesanyjának életét. Szólt az október 7-i terrortámadásról, „süketítőnek” nevezve a világ hallgatását az események után. A „soha többé” ígérete, üresen csengett a könyörtelen brutalitást látva – mondta, hozzátéve, a szabad világ polgáraiként szégyellni kellene magunkat, amiért tétlenül nézzük, ahogy a történelem ismétli önmagát.
Emléktábla avatás
A rendezvény kezdetén leleplezték a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren az „1944. május 15. és július 9. között elhurcolt és meggyilkolt 440 000 magyar zsidó emlékére” állított emléktáblát. Niedermüller Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) VII. kerületi polgármester hangsúlyozta: a magyar társadalom súlyos morális kudarca és bűne, hogy „nem védtük meg zsidó honftársainkat”. Ez a bűn beleégett a nemzet történelmébe – jelentette ki. Kitért arra: az emlékezés egyrészt a szembenézés eszköze, másrészt azt a kötelezettséget is rója az emlékezőkre, hogy mondják el a következő generációnak, a gyűlölet és a gyűlöletkeltés tönkreteszi a társadalmat.
Azt is mondta: napjainkban ismét terjed az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség, és egyre többen vonják kétségbe a zsidó állam jogát az önvédelemre. „Jogunk és kötelességünk kiállni Izrael mellett” – hangoztatta, hozzátéve, az antiszemitizmus és rasszizmus kéz a kézben jár az autoriter rendszerekkel. A megemlékezés végén gyertyát gyújtottak a holokauszt és az október 7-i izraeli terrortámadás áldozatainak emlékére. Gyertyát gyújtott mások mellett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alelnöke, Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Világ Igaza díjjal kitüntetett Abonyi Ivánné, aki családjával együtt öt embert bújtatott budapesti lakásukban, valamint holokauszttúlélők és diákok.
Szerző
