Ezek hülyék? Tényleg a Tenkes kapitányával kedveskednek Bécsnek?

Valami érhetetlen okból a miniszterelnökség szerint a császári Bécsből idiótát csináló Tenkes kapitánya a legalkalmasabb mű a barátkozásra. Nem beszélve arról, hogy az 1964-es sorozatot igyekeznek a nemzeti nagyságtudat részévé tenni.

Egy kedves sikersorozat, semmi több

„A Tenkes kapitánya egy olyan kor emlékét idézi fel, amely a magyar történelem sok más epizódjához hasonlóan nem az eredményétől vált dicsőségessé, hanem attól, hogy igaz ügyért folyt”

– jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerda este Bécsben, a zenés-táncos színpadi mű bemutatóján.

Ungváry László, Krencsei Maryanne

Arról a bizonyos „igaz ügyről” egészen más a történészek véleménye, mint Potápi úré, hiszen egy eleve bukásra ítélt szabadságharcba hajtotta híveit a fejedelem, méghozzá csupán csak személyes sértettsége okán. De jó, fogadjuk el, hogy ez egy „csillagos pillanata” volt a nemzetnek. Az azért mégis túlzás, hogy igyekeznek belehazudni a történelembe egy egyszerű mesét, ami úgy született, hogy Örsi Ferenc író, mint jó apához illik, a fiának és a lányának mesélt esténként és a Tenkes kapitányát, szinte a saját szórakoztatására gondolta ki.Nem sokkal előbb költöztek fel Pécsről a fővárosba, így elég jól ismerte a Pécs és Harkány között elterülő Tenkes hegyet, amelynek általa is sűrűn látogatott présházai, és a siklósi vár adták a mese, majd az alig néhány hét alatt leforgatott sorozat díszletét.

Jelenet kép

Ne feledjük, annyi agyalágyult osztrák tiszt, mint amennyi ebben a sorozatban feltűnik, a császárság fennállása alatt talán összesen nem volt.

„A többi nemzettel együtt építsük tovább azt az Európát, amelyért a kuruc harcosok életüket áldozták”

– buzdított az államtitkár előadásában. Ez tömény ostobaság, a kurucok ugyanis nem Európáért, hanem a magyar nemzetállamért harcoltak.

Potápi Árpád János az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magyarságot láthatatlan kötelék fűzi össze; vannak ugyanis olyan mondatok, versek és dallamok, amelyek

„lélekben együtt találnak minket”;

ilyen a Rákóczi-nóta, vagy a Tenkes kapitányának története. Örsi Ferenc utódai most nagyon büszkék lehetnének, ha neveltetésük és műveltségük okán nem tudnák, hogy az államtitkár megint összevissza beszél, amikor a Rákóczy-nótát és a Tenkest együtt említi. Hozzátette: a történelmi filmnek – mi pedig tegyük hozzá, hogy ennek embernek fogalma sincs arról mi az, hogy történelmi film – a zenés, táncos daraboknak a legfontosabb célja a hazafias nevelés és a gyermekek nemzeti identitásának megerősítése.

Csak gratulálni tudunk az ötlethez

A bécsi bemutatót a Magyarság Háza és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club szervezte. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Kárpát-medence tizenegy helyszínén mutatja be a Tenkes kapitányát, Bécs a hetedik helyszín.

Az előadássorozatot a II. Rákóczi Ferenc-emlékév alkalmából tartják meg. Az Országgyűlés abból az alkalomból nyilvánította emlékévnek az ideit, hogy a főnemest 315 évvel ezelőtt választották erdélyi fejedelemmé Gyulafehérvárott.

Végezetül még csak annyit: izgatottan várjuk mikor mutatják be, ha van ilyen, a Mohácsi diadal c. török rockoperát, hol máshol, mint Mohácson.

https://youtu.be/3XsO_SXUTTE