„Hajrá Csillag, hajrá Ádám/Legyél púp a rendszer hátán”

Szombaton a budapesti Fészek Klubban átadták az Ars Humanica Hungarica Kör által jegyzett Magyar Civil Becsületrendet Csillag Ádám filmrendezőnek és Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének – tudósít a budapestbacon.com.

Magyar Civil Becsületrend

A 2011-ben alakult civil szervezet, az Ars Humanica Hungarica Kör évente adja át az anyagi díjazással nem járó kitüntetést, a Magyar Civil Becsületrendet. Mint a szervezet honlapján olvasható,

„a kitüntetés nyilvánosan igazolt elismerése annak a példaértékű tevékenységnek, amit a kitüntetett az emberek érdekében végzett, amely tevékenység a világ minden táján elismerést és tiszteletet érdemel politikai és vallási szempontok szerinti megkülönböztetés nélkül”.

Az idei átadóünnepségen megjelent többek közt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Heller Ágnes filozófus, Kerekes Sándor, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) országgyűlési-képviselőjelöltje, Kovács Kriszta színművésznő, Lengyel László politológus-közgazda, Petschnig Mária Zita közgazda, Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, Sebes György, a Népszava újságírója, Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tv-bemondó – összesen mintegy száz ember.

„Olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell.”

A rendezvényen fekete-fehéren kitűnt a rendszerváltó szabadelvű értelmiség tragédiája: egész egyszerűen nincsenek fiatalok.

2018-ban hetedszer adják át a díjat. A rendezvény anyagi hátterét lehetővé tévő mecénásoknak köszönetet mondó Kuthi szerint „olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell”: ha szervezkednek, eltakarítja őket az erkölcstelenséget a jogszerűség mögé rejtő hatalom.

„Felfakadóban vannak a hatalom eltitkolt fekélyei”

– fogalmazott.

„Árad a szenny” – vette át a szót a szervezet másik tagja, Görgey Gábor író. A volt kulturális miniszter szerint „nincs becsülete a becsületnek. Szerinte, lábujjhegyre kell állni, hogy ne lepjen el a szenny.

Az ugyancsak Ars Humanica Hungarica Kör-tag irodalomtörténész, Pomogáts Béla szavai sem voltak disszonánsak az addigiakhoz képest.

„Az a tapasztalatom, hogy civil társadalom reményei fogyatkoznak, az ország a közönybe süllyedt, az emberek elfordultak a politikai kérdésektől”

– fogalmazott. Életében néhány olyan pillanat volt, amikor nem ez jellemezte a magyar társadalmat: 1953, amikor Nagy Imre először lett miniszterelnök, 1956 és 1989 – tette hozzá.

Csillag Ádám, az egyszemélyes filmgyár

A idei év egyik kitüntetettjét, Csillag Ádám filmrendezőt Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr mint saját egykori tanítványát méltatta. Szavaiból kiderült: az 1954-ben született Csillag ötévesen elvesztette apját, és gyerekkorában még egy súlyos tragédia érte: a paralízis. 1984-ben Csillag elkészítette Bős-Nagymarosról a Dunaszaurusz című filmet, „ami két vállra fektette a puhány diktatúrát”. (Nem lebecsülve Csillag jelentőségét, úgy tudjuk, a két vállra fektetésben azért Ronald Reagan elnök is részt vett – Sz. P.)

A közönségben mindenki tudja, mi az a „három T.” – így Ragályi. Bár Csillag 1990-ben a Dunaszauruszért megkapta az Év dokumentumfilmje kitüntetést, csak percekig volt támogatott, viszont a

„tiltott és a tűrt kategória Oscar-díjasa”.

A tanítvány-kolléga kitüntetéseit soroló Ragályi szerint

„Csillag Ádám az egyszemélyes filmgyár, egyszemélyes civil alak. (…) Hajrá Csillag, hajrá Ádám/Legyél púp a rendszer hátán”

„Nem szomorulok állami támogatásra”

„Nem szomorulok állami támogatásra” – vette át a szót némi derűvel kísérve a kitüntetett, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy 2010 óta magántámogatásokból él, semmilyen állami pályázatot nem indul.

Majtényi Lászlót Kéri László politológus méltatta, aki szerint szerint kevés példa van arra, hogy valaki jelentős fizetésről, magas pozícióról mondjon le lelkiismereti okokból. Majtényi ezt tette 2009-ben. Ha mások is követnék a példáját, Magyarországon nem lennének alkotmánybírák, vagy az Állami Számvevőszéknek nem lenne elnöke.

Majtényi kifejezetten politikusra vette a figurát. Azt mondta:

számos helyen SS-törvénynek nevezik a Stop Soros-törvényjavaslatot.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnöke többek közt arra hívta föl a figyelmet, hogy a törvény bevezeti az „illegális migrációt támogató szervezet” fogalmát. Ferenc pápától Iványi Gáborig elég sokakat el lehetne a törvény alapján kaszálni. A törvény ráadásul feljelentési kötelezettséget ír elő az érintettek számára. „Még a rablógyilkos sem köteles följelenteni egy jogállamban magát” – tette hozzá.