Connect with us

Kék fény

Ítélet a magyar emberkereskedő ügyében – Mentőt kellet hívni a vádlotthoz

Megosztás

Öt évre ítéletek egy magyar emberkereskedőt.

Megosztás

Öt évre ítéltek egy emberkereskedőt. A vád emberkereskedelem mellett kényszermunka, csalás és közokirat-hamisítás. A férfi több kiszolgáltatott helyzetű embert zsákmányolt ki – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék pénteken az MTI-t.

Rosszul lett a vádlott

A férfi öt embert szállásolt el különböző – esetenként közművesítés nélküli – ingatlanjaiban és a sértettek szociális helyzetét, némelyikük alkoholfüggőségét, vagy mentális állapotát kihasználva kizsákmányolta őket. A sértettek feladata volt az ingatlanok körüli munkák elvégzése, valamint állatgondozás, akár napi 10-12 órában. Munkájukért cserébe a vádlott általában némi pénzt és kevés ételt adott. Egyiküket rábírta arra is, hogy közműtartozással terhelt ingatlanát írassa a vádlott lányára, ezzel elkerülve azt, hogy a sértett által örökölt bankhitel miatt az ingatlanra jelzálogot jegyezzenek be. A vádlott valódi célja azonban az ingatlan megszerzése volt, amelyet később felújíttatott, majd haszonnal eladott. A vádlott a ítélet kihirdetése közben rosszul lett, ezért mentőt hívtak hozzá, így a határozathirdetés további részén már nem volt jelen – jelezték. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást és a vádlott egészségi állapotát, ugyanakkor súlyosító körülmény volt egyebek mellett a büntetett előélete. Az ítélet nem jogerős – olvasható a közleményben.

Modern rabszolgaság

Korunk talán két legembertelenebb kényszerítése az emberkereskedelem és a kényszemunkára és a prostitúcióra kényszerítés. Ez a két cselekmény nagyon sokszor együtt jár, hiszen a kényszer-prostiuáltak pénzét mindig elszedik futtatóik és annak csak töredékét adják nekik vissza, így a prostituált tulajdonképpen, mint futtatója tulajdona éli az életét. Ezeket a lányokot olykor cserélgetik, vagy az emberkereskedelem bugyraiban eladják egymásnak „tulajdonosaik” akárcsak az ókorban, vagy még az újkor hajnalán is az USÁ-ban az afroamerikaiakat, akiket brutális módszerekkel szakítottak el szülőföldjükről egy másik kontinensről.

Az ember szeretné hinni, hogy ezek az szörnyű dolgok ottmaradtak a múltunkban, vagy legalábbis nagyon távol kerültek a civilizációnktól, de mint a fenti eset is igazolja, ebben a témában nincs helye a naivitásnak, mert a kényszermunka és prostitúció -ha lappangva is- a minket körülvevő mindennapok része maradt.

Kapcsolódó

Szerző