Connect with us

Gépnarancs

Lázározó pálinkázó az apátfalvi gazdabálon

Megosztás

Még Jakab István is kivinné a gazdákat az alábbi süket makutyi dumára, traktorral az utakra – ha nem lenne parlamenti alelnök és olyan előkelő helyen a fideszes listán. De nincs most helyette más, aki megtenné ezt, erre a páleszes szövegelésre: ha visszajönnek Gyurcsányék meg a komcsik, akkor ezek a gazdák mindent elveszítenek, földet, támogatást, azért fogunk dolgozni, hogy ez ne történjen meg . Pálinka, pálinka

Mielőtt emelem poharam

Mondta mindezeket a volt vásárhelyi előember, aki a 444.hu szerint, a hódmezővásárhelyi égés után (mintha csak rá lett volna parancsolva) azonnal elkezdett pont úgy bohóckodni a Facebookon, mint Pócs Jánostól Kósa Lajoson át Orbán Viktorig minden fideszes jelölt. Lázár a már említett forrás szerint Boldog István-szintű videóval jelentkezett be a gazdabálról, és pálinkázott is, pedig korábban azt mondtavigyáznia kell az alkohollal, mert nem bírja.

A pálesz

Persze pálinka ügyben a főcsapás irányát Orbán már akkor kijelölte, amikor a népkábító foci-imádathoz hasonlóan, a népbódító pálinkára vonatkozóan is hipnotizálta a nagyérdeműt. Tudta ő, mi kell a magyarnak: „… adjuk vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. (…) Ezzel egy 90 éves küzdelmet zárunk le. A vidéki magyar emberek, akik dolgoznak, gyümölcsfákat ültetnek, azokat gondozzák, nevelik, a termést összegyűjtik, 90 év óta hadakoznak a mindenkori magyar állammal, hogy a szabadságukat – amely a szomszédos államokban hasonló társaikat megilleti – a maguk számára megszerezhessék. Lehet nevetni ezen, de inkább azt mondanám, hogy ez a szabadságharc 90 év után a felkelők teljes győzelmével zárul.”

A rovarevéssel fenyegető miniszter szerint a „pálinka a magyar identitás elválaszthatatlan része”. Szépen vagyunk, nem mondom: szellemóriások, ha nyilatkoznak. De térjünk vissza az apátfalvi bulira! Hogy még kik lehettek volna ott a londoni titkos légyottason kívül, azt csak találgatni lehet. Talán a rezsigladiátor, újdonsült birkózó elnök ropta lábkulcsos húzásaival az orsót és a pörgetéseket, gyűrt lapátfüleivel integetve a kiflis szőkének. Vagy esetleg a pasaparki házúr feszengett még ott, letelepedési kötvény köntösében felcicomázva, derekára kötött szakonyfalusi kacagánnyal, nyakában lógó KISZ titkári oklevelének másolatával – ki tudja.

Kik lehettek volna itt

Nemzeti táncra perdülhetett itt a Szerb utcai illegalitásban lakó koronagondnok is, kart karba öltve a villásnyelvű volt oxfordi diákkal, járhatták a förgetegest, körbe-körbe kerülve a volt írószövetségi elnök várbazáros felújításért felelős, díjnyertes költőt. Kinek megzenésített váratlanul kiderültjében csak úgy harsogott ars poétikája szerte a teremben. „a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam miközben én már párizsban báboztam iskolát alapítottam és egy röhögő törpét követtem, akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk gipszlenyomatokat”

Na, szépen vagyunk, mit ne mondjak! Ehhez képest Simicska négybetűse még ministráns sem lehet a nagy báli mondások förgetegében. Harrachos erkölcscsősznek öltözöttek vehették volna körül a viháncolókat, a jobbikból származó, magukfajta mélymagyarokkal, kidobáltatva az európai lobogókat mind az ablakokon.

Aztán a még hajdani, a mostani DK elnök valamikori funkci-társa, a másik volt MISZOT alelnök is megérkezett volna a buliba, Kövér házelnöki jelmezben feszítve, nyakában áztatott kötéllel. Micsoda kavalkád. lehetett volna! Piros pöttyös popsis hátsó felével a végére megérkezett volna a szúrós tekintetű bankelnök is. Aranykéz sújtásban pattogva a belügyér, aki lézerjánossal karöltve sasszézott volna a vészkijárat felé, ahol már a lassuló lépTEK jelezték is a mulatság végét.

Vége az illiberális mulatozásnak

A  nemzet háznagya Mária beintett a zenekarnak, picsogó fülkeforradalmárok siratták a vesztett vásárhelyi csatát. Összelapátolták a szétdobált, lejárt időt jelző Rolex Submarinereket, a lábakról lerúgott Fratelli Rossetti csizmákat és Sherbrooke cipőket, az ott felejtett Louis Vuitton táskákat. Szétszéledtek a kétharmados bálozók, ment mindenki, amerre látott.

Menekülnek, most már saját maguktól, útközben eldobálva nyolc éves uralkodásuk farsangi kellékeit, szanaszéjjel szórva minden nemzeti cicomát. Álarcosbáljuk lassan véget ér!

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük