Magyar György: ha nincs néhány elmeháborodott, akkor az abszolút gyorshajtás miatt nem halnak meg emberek

Aki tudatosan semmibe veszi a közlekedési szabályokat, „potenciális gyilkos”. Ezt véli Lázár János miniszter. Másfelől aki autót vezet, mindjárt lehetséges „gyilkos”, mert elég egy apró figyelmetlenség, és bekövetkezhet a katasztrófa. Ezzel kapcsolatban viszont alaposan át kellene gondolni az objektív felelősség szabályait, mert ma néhány százezer forinttal bárki letudhatja a gyorshajtás miatt kiszabott büntetést, azután száguldozhat nyugodtan tovább.

Gyilkosságnak tartja az Árpád hídi, a szabályosan közlekedő, egy kerékpáros halálos balesetéhez vezető „gyorsulási versenyt” Lázár János, építési és közlekedési miniszter. Azt mondta, lehet vitatkozni arról, hogy a hatályos jogszabályok túl enyhék-e, de a történteket ez már nem befolyásolja. Hozzátette: amennyiben az érintették betartották volna az érvényes szabályokat, a tragédia nem következik be.

Na itt a lényeg:

ha nincs néhány elmeháborodott, akkor az abszolút gyorshajtás miatt nem halnak meg emberek, akiknek az volt a „bűne”, hogy rosszkor és rossz helyen bicikliztek.

Mondhatja Lázár, hogy ez gyilkosság, és a hasonló helyzeteket jogszabálymódosítással meg lehetne előzni. Csak ennyire nem egyszerű a megoldás. Hivatkozhatunk a Btk.-ra:

aki alapesetben mást megöl, bűntett miatt öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közlekedési bűncselekmény esetén a vétkes fél, amennyiben halált okoz, öttől tíz évig terjedő ítéletre számíthat.

Lássuk be, ez sem kevés

Lehet persze ezen szigorítani, mert ha valaki szándékosan szegi meg a közlekedés szabályait, akkor súlyosabb büntetést érdemelhetne. Ám a sebesség túllépése miatt bekövetkezett baleset okozása (néhány rendkívüli esettől eltekintve, amikor valaki tényleg szándékosan gázol, ami valóban lehet emberölés) gondatlan elkövetés. Ugyanakkor jogdogmatikai kérdés lehet, hogy ahol az általános szabályok – illetve a jelzőtáblák utasítása – szerint 50, 70 vagy autópályán 130 kilométer/óra a megengedett sebesség, s azt valaki jelentően túllépi, ott tényleg akár beszélhetünk szándékosságról is.

Aki ezeket a határokat – persze bizonyos tűréshatáron belül – figyelmen kívül hagyja, azok esetében villámgyorsan be kell vonni az érintettek jogosítványát, mert vélhetően alkalmatlanok a járművezetésre.

A képet árnyalja, hogy létezik a relatív gyorshajtás fogalma: aki a rossz látási vagy útviszonyok mellett átlépi a biztonságos sebességhatárt, az tényleg gondatlanul járt el.

A gyorshajtásos balesetek zöme pedig emiatt következik be.

Visszatérve Lázár János „gyilkosságos” elméletéhez,

el lehet gondolkodni azon, hogy aki tudatosan semmibe veszi a közlekedési szabályokat, tényleg „potenciális gyilkos”. Másfelől aki autót vezet, mindjárt lehetséges „gyilkos”, mert elég egy apró figyelmetlenség, és bekövetkezhet a katasztrófa.

S még egy kiegészítés a gyorshajtás ügyében

Közigazgatási bírsággal sújtják a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját, ha nem nevezi meg, ki vezette az autóját. Ekkor csak pénz kérdése, hogy lehet agyament módon száguldozni, mert a maximálisan 300 ezer forintos közigazgatási bírsággal bárki – sok tízmilliós autó birtokában – „bérletet válthat” a gyorshajtásra, ha nem állítják meg a helyszínen. De ha esetleg tetten is érnek valakit a megengedett sebességhatár sokszoros túllépése miatt, akkor jön a legfeljebb 300 ezres bírság, s a sofőr kap 8 büntetőpontot, amivel még nyugodtan vezethet tovább. Egészen 18 pontig, amibe még mindig belefér a jelentős gyorshajtás miatt kiszabott további nyolc pont.

Azon kellene a jogalkotónak elgondolkodnia,

milyen alkotmányos megoldás van találni arra, hogy ne lehessen pénzzel megváltani az egyik legdurvább közlekedési szabályszegést, az abszolút gyorshajtást. Akit ilyen súlyú jogsértésen tetten érnek, annak azonnal vegyék el a jogosítványát.

Az objektív felelősségen pedig gondolkodjanak el. Amikor nem mondja meg valaki, ki vezette a száguldozó autóját – mert a volán mögött állítólag közvetlen hozzátartozója ült, akire nem köteles terhelő vallomást tenni –, akkor vigye el a tulajdonos mindenestől a balhét.

Ne ússza meg pénzbírsággal, hanem foglalják le a kocsiját is, ha azt engedély átalakították át, esetleg felturbózták. Ilyen esetben még jogi aggályok sem lehetnek, hiszen a jármű nem felel meg a forgalomban tartás műszaki feltételeinek.

Kérdéses, mit segít, hogy szeptembertől 390 ezer forintra nő a közigazgatási bírság felső határa

Mellesleg a ma hatályos szabályok szerint aki autópályán 200-zal hajt, és nem állítják meg, 90 ezer forinttal, akinek a kocsija alkalmas a 300-as sebességre, 300 ezerrel megúszhatja. Kiemelendő, hogy visszatartó ereje általában nem a büntetés mértékének van, hanem a bűnüldözés hatékonyságának.

Az elkövetőnek kelljen tartania attól, hogy elkapják, és nem kerülheti el a tette következményeit.

A szabálysértési törvény és az objektív felelősség ilyen rendszere alapos felülvizsgálatra szorulna.

Az eszement gyorshajtókkal nem a pénzbüntetés összegének emelése a legjobb megoldás, hanem a jogosítvány azonnali bevonása.

Ehhez persze szükség lenne arra, hogy a járművezetőt azonosítsák, és ne kétes hatékonyságú közigazgatási bírságot alkalmazzanak, hanem tiltsák el a sofőröket a járművezetéstől – visszaesők esetében akár végleg, mert sokan időzített bombaként veszélyeztetik bárki életét, testi épségét. Nehéz megtalálni persze a jó a megoldást. Például hozzák a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját olyan helyzetbe, hogy ne érje meg fedeznie, ki ült a kocsija volánja mögött.

Talán jobb ötlettel is előállhat a jogalkotó, mint Lázár János, aki a gyorshajtókat „gyilkosnak” tartja.

Forrás

Kapcsolódó

Magyar György: a rendőrség az államháztartás egyensúlyát segítheti évente néhány tízmilliárddal a gyorshajtás-szigorítás, nem a balesetek ritkulását