Blogbazár
Magyar György: tessenek államosítani a teljes közösségi közlekedést, ez az egészségügyi ellátórendszer és a közoktatás esetében is bevált
Hetek óta kicsinyes elszámolási vita folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési cégek között, miközben arról szó sem esik, hogy Budapesten kötelező feladat a tömegközlekedés biztosítása, amelyhez a főváros legfeljebb filléreket kap.
Az alaptörvény szerint a „helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Hetek óta kicsinyes elszámolási vita folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési cégek között, miközben arról szó sem esik, hogy Budapesten kötelező feladat a tömegközlekedés biztosítása, amelyhez a főváros legfeljebb filléreket kap.
Tavaly december óta folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési vállalatok közötti elszámolási vita,
amelyben egyelőre nem született megállapodás. A főváros egy „operatív tarifamegbeszélés” keretében egyeztet Lázár János minisztériumával – erről beszélt Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója január 5-én. Ennek a megbeszélésnek az internetes felületeken elérhető információk szerint egyelőre semmi nyoma, bár a BKK vezetője által jelzett időpont – január első fele – eredménytelenül telt le. Szinte a teljes magyar sajtót bejárta kevéssel tavaly karácsony előtt a hír, hogy a Budapest-bérlet nem lesz érvényes a főváros közigazgatási határain belül az állam által üzemeltetett MÁV szerelvényein, a HÉV-vonalakon és a Volánbuszok járatain. Emiatt az agglomerációból munkába vagy iskolába járó több százezer ember is többet fizethet az utazásért. Arról nem is beszélve, hogy a csepeli HÉV el sem hagyja Budapestet, de oda is külön bérletet kellene váltani, ha a március 1-jéig érvényes ideiglenes megállapodás hatálya megszűnik.
Eddig egyébként 26 ezer ember vásárolt hárommilliárd forint értékben éves Budapest-bérletet 2024-re
Velük mi lesz? Ami bizonyos, hogy őket nem érheti joghátrány, s miután a BKK-val vannak szerződéses jogviszonyban, az ellentételezésük a közlekedési központ feladata. Azt persze nemigen tudni, hányan lehetnek majd az érintettek, akiket az esetleges változás hátrányosan érint. Amiről viszont eddig kevesebb szó esett: a közösségi közlekedés finanszírozása általában súlyos problémát jelent. Idézzük a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, amely szerint állami feladat
„az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások (…) megrendelése”.
Ez teljesen világos. A jogszabály egy másik passzusa viszont zavart okozhat: a
„települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (…) kötelező feladata”
többek közt a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelése. Vagyis vidéken a települések tetszés szerint az államra bízhatják, miként oldják meg a közösségi közlekedést.
Budapest nincs ilyen döntési helyzetben, mert ez kötelező feladata
„A fővárosnak egy elszámolási rendszeren belül fizetési kötelezettsége van felénk. Minden évben körülbelül hatmilliárd forint képezi a vita tárgyát. Mi közszolgáltatást biztosítunk a főváros területén a Volánnal, a MÁV-val és a HÉV-vel, aminek a díjtételét valakinek ki kell fizetnie”
– hangoztatta Lázár János közlekedésért is felelős miniszter. Szerinte Budapestnek pár milliárd nem számít, hiszen állítólag „térdig járnak a pénzben”.
„Mi elfogadjuk a Volán, a MÁV és a HÉV járatain a Budapest-bérletet, a főváros pedig fogadja el az országbérletet és a vármegyebérletet az ő tömegközlekedési eszközeiken”
– mondta Lázár, aki szerint ez egy fair és nagyvonalú ajánlat.
A miniszter tényleg nagyvonalú?
Ezzel kapcsolatban érdemes idézni az alaptörvényt: a
„helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”.
A főváros törvényi kötelezettsége a közösségi közlekedés biztosítása, amely évente több mint 200 milliárd forintot emészt fel. Ehhez képest a Budapest-bérlet körüli vita során most még 12 milliárdnyi állami pénz megvonását is belengették, ami a teljes kiadások mindössze hat százaléka. A jegyárbevételekből fedezik a költségek harmadát, az összes többit pedig Budapest állja. Miközben felvethetnénk azt is:
az agglomeráció települései mennyivel járulnak hozzá a fővárosi büdzséhez, hiszen a lakosságuk jelentős része naponta jár be Budapestre, és vásárol a BKK-nak súlyos ráfizetéssel járó bérleteket.
Ez persze teljesen felesleges számháború, amelybe kellő hozzáértés híján nem bonyolódnánk bele
Ahhoz azonban nem kell különösebb hozzáértés, hogy bárki átlássa:
itt a rendszerben van a hiba.
A közösségi közlekedés az unión belül mindenütt veszteséges, de van egyfajta általánosan elfogadott gyakorlat, amely szerint a jegyárbevételek a költségek harmadát fedezik, másik harmadát az érintett önkormányzatok állják, a fennmaradó további harmadot pedig az állam vállalja magára.
Ez nálunk valószínűleg sehol nem működik, mert vidéken ehhez nincs egyetlen fillér költségvetési támogatás sem.
Érdekes ugyanakkor, hogy a
„személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazásokhoz, az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez”
a büdzsének a zsebébe kellene nyúlnia.
- Ezt vajon miként számolják ki, és hogyan folyósítják?
- Tudja valaki, hogy az állami MÁV, a Volán vagy a HÉV, illetve a budapesti tulajdonú BKK járatait mennyi 65 év feletti polgár veszi igénybe?
- És mit kezdjünk azzal, hogy most beígérték a 14 év alattiaknak és a magyarigazolvánnyal rendelkező határon túliaknak – mi több, a hozzátartozóiknak is – az ingyenes utazást?
Nem akarunk tippeket adni, ám tessenek államosítani a teljes közösségi közlekedést. Akkor úgy csődbe viszik az egészet, mint az egészségügyi ellátórendszert és a közoktatást. Lehet választani.
Szerző
