Kerítésen túl
Magyar igen a svéd NATO tagságra – Így tálalja a BBC
Svédország elől a magyar „igennel” elhárult az utolsó akadály is a NATO-csatlakozáshoz. A svéd kormány 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának megindulása után kérte felvételét a védelmi szövetségbe.
Magyar bot a küllők között
Minden tagnak jóvá kell hagynia egy új csatlakozót, Magyarország pedig késlekedett, azzal vádolva Svédországot, hogy ellenséges vele. A múlt héten azonban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a két ország most „felkészült arra, hogy meghaljon egymásért”. Az ezt megelőző időszakban Orbán Viktor szóvivője, Kovács Zoltán még azzal vádolta a svédországi tisztviselőket, hogy „az erkölcsi felsőbbrendűség roskadozó trónján ülnek”. A múlt héten azonban a magyar miniszterelnök vendégül látta svéd kollégáját, Ulf Kristerssont, és bejelentette, hogy támogatja Svédország tagságát.
ezek után a magyar képviselők hétfői szavazata szinte egyhangú igen: 188:6 volt.
Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében élesen bírálta a meg nem nevezett NATO-szövetségeseket, amiért nyomást gyakoroltak kormányára a 21 hónapos késés miatt.
„Magyarország szuverén ország, és nem tűri, hogy mások diktálják a döntések tartalmát vagy időzítését”
– mondta.
Így látják a helyzetet:
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint ez „történelmi nap”, nagy lépés” Svédország számára a 200 éves semlegesség feladásához.
„Azért csatlakozunk a NATO-hoz, hogy még jobban megvédjük mindazt, amiben vagyunk, és mindent, amiben hiszünk”
– mondta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a magyar döntés „erősebbé és biztonságosabbá” tette a szövetséget. A parlament jóváhagyását most az elnöknek kell aláírnia – ezt követően hivatalos meghívót küldenek Svédországnak, hogy csatlakozzanak a 31 tagú csoporthoz. A folyamat általában néhány napig tart. Svédország egyike azon uniós országoknak, amelyek azzal vádolták Magyarországot, hogy meghátrált az EU demokratikus elveiről.
A térképen a NATO-tagállamok láthatók, beleértve azokat, amelyek 1997 óta csatlakoztak (Albánia, Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország), valamint a most jelentkezőket (Svédország, Ukrajna, Grúzia, Bosznia és Hercegovina) (2022 júliusától használt térkép)
Törökország volt a másik NATO-ország, amely sorra megtagadta Svédország kérelmének jóváhagyását az általa a kurd szeparatistáknak nyújtott svédországi támogatás miatt. Végül januárban feloldotta vétóját.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben küldte hadseregét Ukrajnába, abban a reményben, hogy az megakadályozza a NATO terjeszkedését és gyengíti a nyugat egységét.
Svédország és Finnország csatlakozásával az ellenkezője történt
-írja a BBC.
