Meghalt Finta József építész – Legyen könnyű neki a föld!

89 évesen meghalt Finta József, az építész, akinek valószínűleg a legtöbb nagyszabású épületét a lehető legtöbben ismerik, bár nem egyöntetűen szeretik Budapesten és Magyarországon.

…aki átformálta az ország arcát…

A Nemzet Művésze, Budapest, Salgótarján és Belváros-Lipótváros díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja, Kossuth-, kétszeres Ybl Miklós-, Steindl Imre- és Prima Primissima díjas, Köztársasági Elnöki Aranyérmes építész, a Magyar Érdemrend középkeresztjének kitüntetettje 1935. február 12-én született Kolozsváron. Írónak, illetve festőnek készült, de édesapja tanácsára végül mégis az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait. 1958-as diplomaszerzése után a LAKÓTERV-nél kezdett dolgozni, majd rövidesen az állami tervezőiroda egyik legfoglalkoztatottabb építésze lett. 1994-ben alapította meg saját stúdióját, a Finta és Társai Építész Stúdiót, amit egészen a közelmúltig vezetett. Finta legfontosabb munkái kevés kivételtől eltekintve az országhatáron belül állnak, mégpedig központi helyeken, alakítva a városképet. Ilyenek

• a Dunakorzón álló egykori Duna Intercontinental (1966-1969),
• a salgótarjáni Pécskő Áruház (1969),
• a Schönherz Kollégium (1981),
• a Hotel Forum (ma Intercontinental, 1981),
• a BAH-csomópontnál álló Hotel Novotel Congress (Herrer-y M. Caesarral, 1982),
• a Hotel Taverna (ma Mercure City Center, 1985),
• a Kongresszusi Központ (Guczogi Györggyel, 1984),
• a Salgótarjáni Megyei Könyvtár (Guczogi Györggyel és Paulin Pállal, 1988)
• az Erzsébet térre néző Grand Hotel Corvinus Kempinski (Puhl Antallal, 1988-1992),
• a Szabadság téri Bank Center (Fekete Antallal, 1995)
• a Rendőrpalota (Plájer Jánossal, Fekete Antallal és Szabó Tamással, 1997),
• a Westend (Fekete Antallal, Z. Havas Anikóval és Peschka Alfréddal, 2000)

Finta József. Forrás: Finta Studió / Facebook

Egymás után bízták meg nagyberuházásokkal,

ezt kritikusai időnként a jó politikai kapcsolataival (1985 és ’90 között országgyűlési képviselő is volt, majd Tarjós Istvánnak lett tanácsadója), máskor a beruházók felé tett engedékenységével is magyarázták.

26 évesen építhette meg első fontos épületét, a dunaújvárosi garzonházat, amiért aztán az első Ybl-díját is megkapta.

A hetvenes években megjelent Budapesten új beruházóként a nyugati tőke, az osztrák szállodaépítési hitel (ebben osztrák kivitelezőkkel, osztrák tőkéből emeltek nagyrészt modernista épületeket) épületeinek sorát tervezte: a Forum Szálló, a Novotel, a Penta, a Kongresszusi Központ, a Váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ is Finta nevéhez fűződik. A Duna-korzó hetvenes évekbeli szállodásításában ő volt a legfontosabb szakmai szereplő, az eredménynek pedig ellentmondásos volt a megítélése: sokaknak önmagában a városképet átalakító modernista stílussal volt bajuk, de a korzó féloldalas visszaépítését és a belvárosban túlzottnak látott magasságot is bírálták. Utóbbi nagyrészt beruházói igény és politikai nyomás eredménye volt, Finta pedig ha kellett, tudott kompromisszumokat kötni.

A rendszerváltás után épült meg tervezésében a Kempinski, majd a Bank Center, a Westend és a rendőrpalota

Bár sokan a modern magasházakkal azonosítják, Finta József csak a Hungária-gyűrűn kívüli léptékváltást, magasabb beépítést tartotta kívánatosnak, a belső részeken a város szövetébe igyekezett illeszteni épületeit.

„Az építész szakmát egy legendás modernista generációtól tanulta, majd alkotásai révén vált ő is annak teljes jogú tagjává. (…) József soha nem a pillanatnak tervezett, alkotásai időn kívüliek, egész életében a hosszú távon érvényesnek tartott értékeket kutatta. Az építészetet komoly játéknak tartotta, melyet gyermeki lélekkel lehet csak művelni. A legutóbbi időkig töretlenül lelkesedett minden új dologért, miközben folyamatosan a maradandót és az időtlen próbálta megtalálni bennük”

– írták az általa alapított Finta Studió munkatársai.