Meghalt Kertész Ákos Kossuth-díjas író

Kilencvenéves korában, december 21-én meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos.

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született

A zsidó családba érkezett Kertész a holokausztot gyerekként élte túl. Később már polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer − írta meg a Magyar Hang. 

Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. Kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve.

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.

Volt életében egy rossz mondata

„Ezért meghurcolták, gyűlölték, elment az országból, emigrált Kanadába. Egy időben nagy jóban voltunk, 2011 után meg akartam neki mondani, hogy nem szeretem ezt a mondatát, de jöjjön haza. Szégyellem, hogy nem írtam neki, mert kötelességem lett volna hazahívni, noha nagyra tartottam, hogy közel 80 évesen képes volt új életet kezdeni. Szerettem annak idején a Makrát, szerettem a filmben Juhász Jácint alakítását. Szerettem, ahogy a kocsijában minden tankolás után felírta, hogy mennyit fizetett. Szerettem, ahogy a szigligeti kocsmában, dadogva néha a nőkről beszélt, magánéletéről, a világról. Szerettem a dadogását. Igen, mondott egy rossz mondatot, és mekkora árat fizetett érte. Azóta egy borzalmas rezsim, borzalmas mondatai között élünk. És ezeknek a borzalmas mondatoknak nincs következménye. Isten veled, Ákos. Makra itt marad velünk.”

Kertész számos díjat, kitüntetést vehetett át pályája alatt. A József Attila-díjat megkapta 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.

Forrás: index.hu

https://varosikurir.hu/gepnarancs/kultura/