Banánköztársaság
Meghalt Mátyás király, oda az igazság. Vagy nem… – De mi is van most a devizahitelesekkel?
Hunyadi Mátyás legendája kevéssé említi, hogy a magyar történelem addigi legnagyobb adószedője volt, az viszont kétségtelen, hogy ritka mód tisztelte a népeit, azaz nem csak kopasztotta, hanem hízni is hagyta az embereket. Lehet, hogy különösen ezért tartjuk igazságosnak, s ez ügyben máig hatolóan őt tekintjük sajátos mércének.
Európa szegényháza?
Ha manapság annak keressük az okát, hogy mára mitől lettünk Európa szegényháza, annak egyik súlyos oka a devizahitelekben keresendő, amely az elmúlt negyed században itt ólálkodik a hazában, amolyan alattomos gyilkosként.
A szerencsésebbek csak sérültek, a rövid távú hiteleket felvevők már inkább belegajdultak, a hosszabb távra eladósodók viszont gyakorlatilag a szó minden értelmében tönkrementek, sőt, több ezren öngyilkosok lettek. Ha ezt valami külső erő okozta volna, akkor a tatár, vagy a török pusztításhoz, sőt a Második Világháború kártételeihez mérhetőként említenénk. Mivel ezt a magyar kormányok eresztették azt emberekre, ezért szemérmesen hallgatnak róla, ám ha felmerül, akkor az összes bűnös mossa kezeit.
Az EU bírósága 24 év hányattatás után kimondta a végső szót
A devizahitel egy velejéig romlott pénzügyi termék, minden elemében a sárba tapossa a fogyasztók jogait, megjavítani nem lehet, csak eltörölni.
Konkrétan tehát a devizahitel-szerződések az utolsó szálig semmisek, s a fogyasztóknak joguk van olyan az állapotot visszaállítani, mintha meg sem történtek volna. Nincs se árfolyam, se kamat, se semmi, hanem a bank annyi forintra jogosult, amennyit adott, s ha többet szedett be, az mind visszajár a hitelfelvevőnek. Ennél többet nem mond az EU ítélete, tehát ha valaki az egyéb kárait is meg akarja téríttetni, az külön kártérítési perek tárgya.
A bankok igazából ez utóbbitól félnek. Az újraszámolásokból fakadó fizetni valójuk is elképesztő összegekre rúg, de tegyük hozzá, hogy ezt a pénzt jogosulatlanul be is szedték, tehát valahol megvan tőke formájában. Amennyit ebből feléltek, az a kisebb hányad, és azt ki kell bírniuk! A szóba jöhető kárpótlás nem anyagi hányada, tehát a belehalt emberek, elromlott életek, kisiklott házasságok, lelki sérült gyerekek, felélt jövőképek és megannyi más sajnos nem tehető helyre, bár jobb helyeken ezeket is ki szokták fejezni pénzben.
A kártérítések eme útját azonban nem javaslom senkinek, mert attól tartok, több lenne ezek ügyvédi költsége, mint amennyit bírósági úton be lett hajtani.
Kinek fáj jobban?
Ha valóban igazságot akarunk tenni, akkor az nagyjából annyi, hogy az emberek fájdalma így is nagyobb, mint amennyi a bankoké lesz.
A bankok felbérelt hazug ügyvédjei most arra hivatkoznak, hogy az EU bíróság ítélete, csak egy egyedi ügyre vonatkozik, s azon belül is egy lízing ügytípusra. Az kétségtelen, hogy egy konkrét ügy volt az “állatorvosi ló”, azonban a magyar Kúria kérte a jogértelmezést, továbbá e perben a magyar kormány álláspontja is ügyvédek képviselték, mármint a peres feleken (két magyar cégen)túl.
Hogy miben kellett jogot értelmezni? Hát erre az ítélet címe ad feleltet: “Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési feltétel – Az ilyen kikötés tisztességtelen jellege megállapításának joghatásai – A szerződés érvénytelensége – E szerződés teljes egészében való semmissé nyilvánításának joghatásai ”
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Nem vagyok jogász, de olvasni tudok
Itt joghatásokról van szó, amit a későbbiekben az ítélet részletez is, konkrétan kimondja, hogy ez az ítélet azért született,
“mivel a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”
Az a jogász, aki arról mer beszélni, hogy az EU Bírósága itt, vagy bármikron két peres magánügyfél vitájában döntött, az haladéktalanul adja vissza a diplomáját, ugyanis az EU bírósága kizárólag a tagállamok, illetve azok és az EU intézményeinek dolgaiban illetékes. Itt a konkrét ügy csak a példa volt, azaz ennek kapcsán kértek a magyar hatóságok jogértelmezést.
Márpedig ha az európai bíróság azt állapította volna meg, hogy egy adott ügyben az emberölés nem szép dolog, akkor abból józan ésszel, pláne jogász fejjel nem vonható le olyan következtetés, hogy bármely más ügyben szabad lenne az emberölés.
Az EU bírósága most tehát végre összefoglalóan és általános érvénnyel döntött. A devizahitelek egytől egyig semmisek. Kérdés, hogy a bankok, és a kormány, no pláne a nemzeti bank hajlandó-e rendet tenni?
A devizahiteleseknek sajnos hovatovább semmijük sincs, csak igazuk van.
Az igazságuk kódjele a C 630/25 számú ítélet. Számukra ez a harc lesz a végső.
Szerző
