Banánköztársaság
Megsérült a Rogán-birodalom: az amerikai fekete-listától a hazai portfólió-nyírbálásig
Januárban az Egyesült Államokban korrupció miatt szankciós listára került Rogán Antal, ahonnan a magyar kormány kézzel-lábbal végrehajtott tiltakozásának engedve indoklás nélkül levették. Márciusban viszont Orbán Viktor kormányfő rendeletek sorával vette ki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kezéből a legjövedelmezőbb állami portfóliók zömét. A „magyar vizsla” egykori rejtett választási propagandalap plakátarca ezzel politikai pályája eddigi legsúlyosabb kihívásával néz szembe, miközben továbbra sincs jele érdemi hazai elszámoltatásnak.
Rogán Antal a kormány egyik legellentmondásosabb figurája
Kevés olyan politikai szereplő van a mai Magyarországon, aki annyira pontosan megtestesítené a rendszerszintű hatalomkoncentráció, a propagandagépezet működtetése és az elszámoltatás hiányának háromszögét, mint Rogán Antal. Egykori fiatal tehetségként indult, ma már a kormány egyik legellentmondásosabb figurája, akinek neve rendre felbukkan ingatlanügyletekben, offshore-szálakban vagy közpénzes projektek árnyékában.
Startvonalon az egykori ifjú technokrata szerepben
Rogán karrierje a Fidesz berkeiben indult a kilencvenes években, ahol hamar észrevették politikai ambícióit és lojalitását. 1998-tól országgyűlési képviselő, majd a 2000-es évektől fokozatosan a párt egyik kulcsfigurája lett. Gazdasági témákban kezdett, de rövidesen egyértelművé vált, hogy nem a szakpolitika, hanem a hatalomtechnika és a kommunikációs stratégia az igazi terepe.
A magyar vizsla: „civilnek álcázott” pártkampány
2006-ban a „magyar vizsla”-kampány az ellenzéki Fidesz kreatívnak szánt húzása volt, amelynek központi alakja Rogán lett. A kampány során a kormánykritikus anyagokat egy állítólagos civil szervezet terjesztette, de később kiderült, hogy a kampány szorosan kötődött a párthoz, és a törvényességi határok feszegetésével zajlott. Ez a módszer ma már szinte bevett gyakorlattá vált a magyar politikai kommunikációban, de akkor még különösen felháborító volt. Rogán ezzel az akcióval bizonyította, hogy számára a politikai győzelem bármilyen eszközt szentesíthet.
Belvárosi évek: ingatlanok, pályázatok, csend
2006 és 2014 között Rogán Belváros–Lipótváros polgármestere volt. Ebben az időszakban több, máig tisztázatlan ingatlanügylet zajlott le. A kerületi önkormányzat számos értékes belvárosi ingatlant adott el gyanúsan alacsony áron, sok esetben olyan vállalkozóknak, akik később jelentős haszonnal adták tovább azokat. Több újságírói oknyomozás is foglalkozott ezekkel az ügyekkel, például az V. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatos áron aluli értékesítésekkel. A Transparency International és más civil szervezetek szerint rendszerszintű probléma volt az átláthatatlan döntéshozatal és a klientúraépítés. Bár jogi következmény egyik ügyben sem lett, az, hogy a kerület vagyona magánérdekek mentén apadt, máig viták tárgya. A történtek után Rogán jövedelme és vagyona is érezhetően növekedett – ennek forrásait is számos kérdőjel övezi.
Letelepedési kötvények: állami pénz, offshore haszon
Talán az egyik legkomolyabb botrány, amely Rogán nevéhez köthető, a 2013 és 2017 között futó letelepedési kötvényprogram. A program keretében külföldi állampolgárok magyar tartózkodási engedélyhez juthattak jelentős összegű államkötvény-vásárlás révén. A program lebonyolítását azonban nem az állam végezte, hanem Rogán javaslatára olyan, offshore hátterű cégek kapták meg, amelyek közvetítőként működtek – milliárdos haszonnal. A Transparency International és számos parlamenti képviselő szerint ez nemcsak etikailag volt aggályos, hanem konkrét nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett.
A kötvénybiznisz becslések szerint több mint 100 milliárd forintnyi közpénztől fosztotta meg az államot, miközben a valódi nyertesek kiléte a mai napig nem tisztázott. Rogán mindvégig tagadta a személyes érintettséget, ám az, hogy az általa vezetett parlamenti bizottság jóváhagyta a konstrukciót, súlyos árnyékot vetett a hitelességére.
Kabinetiroda: a propaganda központja
2015-től Rogán a Miniszterelnöki Kabinetiroda élére került, amely a kormányzati kommunikáció, a kampányok, valamint az úgynevezett „nemzeti konzultációk” felett is rendelkezik. Ebben a szerepkörben már nemcsak a törvényalkotásra, hanem a közvélemény formálására is döntő befolyása lett. A 2015 utáni években futószalagon érkeztek a plakátkampányok, Soros György és Brüsszel ellen, valamint a migrációs hisztéria. Ezek kivétel nélkül a kabinetiroda égisze alatt készültek, százmilliárdos közpénzből, miközben a kampányok tartalma gyakran valóságtorzító, félelemkeltő és manipulatív volt. Rogán ritkán nyilatkozik, nem jár sajtótájékoztatókra, interjúkat sem ad. Egyre inkább a háttérből irányít, miközben egyesek már a „kormány árnyékkancellárjaként” emlegetik.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Vagyonosodás, helikopterezés, luxus életvitel
2018-ban robbant ki a „helikopter-botrány”, amikor kiderült, hogy Rogán egy magánhelikopterrel utazott egy lagziba. Bár később megpróbálta magánútként feltüntetni az esetet, az átláthatatlan költségek, az utazás indokoltsága és a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok ellentmondásai újabb kritikákat szültek. Ugyanebben az időszakban a politikus vagyoni helyzete is látványosan javult. Új ház, új feleség, jelentős vagyonmozgások – ezek mind megjelentek a sajtóban, miközben a közélet részéről egyre nagyobb az igény az elszámoltathatóságra. Ez azonban eddig elmaradt, hiszen Rogán pozíciója továbbra is stabil: Orbán Viktor egyik leglojálisabb és legmegbízhatóbb belső emberének számít, bár kormányfő márciusban, alighanem az amerikai kitiltás miatt rendeletek sorával vette ki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kezéből a legjövedelmezőbb állami portfóliók zömét
A hatalom rendszergazdája
Rogán Antal politikai pályája nem a közszolgálatról, hanem a hatalom megszerzésének és megtartásának módszeres kiépítéséről szól. Miközben nyilvános szerepléseit minimalizálja, a háttérben ő építi a rendszer logikáját: közpénzből finanszírozott propaganda, átláthatatlan ügyek, és egyre növekvő befolyás. Ha valaki meg akarja érteni, hogyan működik a mai magyar politikai rendszer – annak erőkoncentrációját, kommunikációs vezérlését és a jogi elszámoltathatóság hiányát –, akkor Rogán Antal története tökéletes tanulmány.
Szerző
