Kerítésen innen

Mexikói tiltakozás a Frida Kahlo kiállítás NER-kompatibilis reakciója miatt

Megosztás

Lehet szeretni, közömbösen elmenni mellette, vagy utálni egy művész alkotásait, ez szubjektív megítélés dolga. Amit nem ildomos: magát az embert alázni, mert nem NER-kompatibilis, ahogy Frida Kahlo sem.

2018.08.11 08:55

Makói Ernő

Megosztás

Frida Kahlo megfeküdte a Fidesz-gyomrot, öklendezett

Nem törődve azzal, hogy milyen jó ingyen reklámot csinál a Magyar Idők újságírója, keményen nekiment a mexikói művésznek, szót sem ejtve – hisz nem ért hozzá – művei művészi értékeiről. David Nájera mexikói nagykövet is figyelmes lett a a dolgozatra, majd közleményben reagált.

„MEXIKÓ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETSÉGE

ÁLLÁSFOGLALÁS SZAKÁCS ÁRPÁD A MAGYAR IDŐK CÍMŰ ÚJSÁGBAN TETT KIJELENTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN, AMELYEK SÉRTIK A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGET.

Budapest, Magyarország, 2018. augusztus 8.

Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész.

Mexikó magyarországi nagykövetsége mélységesen sajnálja, hogy Szakács Árpád július 14-i cikkében a Magyar Idők napilapban, rossz kontextust használt a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításával kapcsolatban, és mindemellett egy olyan kifejezés használt, amely nem csak sértette a világszerte ismert mexikói művész megítélését, hanem sérti a személyiség szabad kibontakozásának jogát is, egy durva szójáték segítségével, amely Kahlo magánéletére és politikai hovatartozására utal.

Frida Kahlo elsősorban egy mexikói művész volt,

és egy forradalmár asszony a maga idejében; ez egy olyan tényező, amely összekapcsolja őt a kortárs társadalmi dinamikával és olyan mindmáig érvényes ügyekkel, mint a nemek közötti egyenlőségért folytatott harc és a szólásszabadság, mind személyes szinten, mind a művészet és a kultúra terén. Frida Kahlo életét és munkásságát nem lehet megmagyarázni anélkül, hogy figyelembe ne vennék, hogy több mint száz évvel ezelőtt Mexikóban egy forradalom vette kezdetét, és az ország olyan liberális célországgá változott, amely a világ minden tájáról művészeket, írókat, fotósokat és filmkészítőket vonzott magához, egy olyan időszakban, amely Mexikó kulturális újjászületéseként ismert.

Frida Kahlo kiállítása – amely július 7-től november 4-ig látogatható a nyilvánosság számára – Budapest legfontosabb művészeti kiállítása, amely a mexikói művészt különböző szempontokból mutatja be, amelyek sokféleképpen, szabadon értelmezhetők; mindazonáltal Kahlo pályája azt illusztrálja, hogy munkájának és életének minden aspektusát egy alapvető elem vezérli: a szabadság.

David Nájera
Mexikó nagykövete”

A kiállításról így írt az index.hu:

„Bár a Nemzeti Galériában csak 35 képet állítottak ki – nem könnyű Mexikón kívül Frida Kahlo-kiállítást szervezni, mivel egy végrendelet miatt a képek nagy része nem hagyhatja el a műteremből lett kiállítóteret –, mégis kirajzolódik ennyiből is egy teljes élet, egy sorstörténet, nem kis részben a remek, részletes magyarázatok miatt is egyrészt a szobaszínekkel jelölt, egymást nem kronologikusan, hanem tematikusan követő termek falán, másrészt az egyes festmények mellett. Ennyi alapján senki nem kerül tökéletesen képbe a festő művészetével, de bárki megértheti, miért olyan elsöprő erejű az életmű; ezt talán még azok is aláírják, akik technikai-művészi szempontból bírálják Kahlót.”