Banánköztársaság
(Nagyon)kisnyugdíjasunknak tele a hócipője – Nálunk a kg már nem súlymérték, marad a deka, meg a szelet….
33 éve október elseje az idősek világnapja. Idén kormányunk ennek alkalmával bevezette az „ígéret” nevű fizetőeszközt, aminek a váltópénze a „tisztelet”. Ezzel járhat minden 65 év feletti nyugdíjas vásárolni.
Ja, hogy ezért nem kapsz semmit? – Ez más kérdés!
Tulajdonképpen nem is ez a cél. Nálunk kiemelten nézi a kormány hülyének a nyugdíjasokat. Míg maguknak extra illetményeket emelnek, addig a nyugdíjasok idén kaptak 6%-ot év elején.
Jövőre már csak 3,2%-ot kapunk.
Inflációt követően zúdul ránk ez a hatalmas összeg. De nézzük, a kormány tagjai mennyit is kaptak a milliós jövedelmeik után. Kezdjük Orbánnal: a miniszterelnök maga állapíthatja meg a saját- és a kormány tagjainak bérét. Ezt semmilyen jogszabály nem befolyásolja.
Viktorka a saját fizetését az átlag nyugdíjhoz képest 30, azaz harmincszorosával emelte.
Nagyon jól jártak a miniszterei is, ők 27%-al kaptak többet, míg az államtitkárok 33%-nak örvendhettek. Az MNB elnöke potom 1.000.000.- forinttal kapott többet, hogy ne érezze meg a brutális inflációt. Az „egyszerű” melósoknak is jutott 10-20% attól függően, hogy ki, hol dolgozik. Ja, és minimálbért kap – jó esetben zsebbe.
…és persze „plusz” is van, ne nem nekünk, nyugdíjasoknak….
Míg kormányunk vezetője és tagjai -beleértve az országgyűlési képviselőket is- még egyéb plusz kiegészítésekre is jogosultak, ami lakhazástól, üzemanyag térítésen át mindenre, amiről Te, kedves nyugdíjas társam nem is álmodozhatsz. Nekünk még annyi sem jut, amennyit nyugdíjjárulékként befizetnek a dolgozók (KSH-adat, utána lehet nézni).
Mit tehetünk, hogy élhetőbb legyen az öregkorunk?
Hát kérem, aki még tud, az elindulhat túrázni. Kis kezébe fogja a heti akciós újságokat -már, ha még tud menni- azokhoz a „mocskos multikhoz”, amiknél jelenleg olcsóbban lehet élelmiszerhez jutni. Ott kidekázhatja, amire telik. Nálunk már a kg nem súlymérték, mert dekára, szeletre, vagy darabra vásárolunk! Még az átlag -hú, de utálom ezt a szót!- nyugdíjas sem ugrálhat. Az elmúlt évek brutális inflációjára rakodnak az idei árak, de erről nem szoktak beszélni.
4 éve még kaptál 129.- forintért tartós tejet, ma már tapsikolsz, ha akciósan hozzájutsz 390.-ért.
Nincs olyan élelmiszer, ami olcsóbb lenne, mint volt. Ha a KSH-adatokat nézed és azt látod, hogy bármi olcsóbb lett, mint előző hónapban volt, azt ne hidd el. Kamu! Mint ahogy az is hatalmas árverés, hogy az energia olcsóbb lett! Sem az alapár nem kevesebb és, ha azt is hozzáveszed, hogy mennyit vesznek le rólad vezeték-, szagosítás és Isten tudja milyen alapon, akkor elájulsz. Gyógyszereink és gyógyászati segédeszközeink megfizethetetlenek.
Idén lőttel a nyugdíjkorrekciónak és a prémiumnak is!
Az országunk eladósodott, a gazdaság stagnál. Ami pénzünk volt, azt elosztogatta jószívű kormányunk külföldre. Ott kaptak új iskolákat, iskolabuszokat, bölcsődéket, gyermekenként 100.000.- forint beiskolázási támogatást. Itthon előre hozták egy héttel a 12.000.- forintos családi pótlékot. De adunk mi hitelt a mi hitelünkből is fűnek-fának. Sorolhatnám az eszement pénzszórást, de szembesülünk velük a mindennapokban. Egyre nő azoknak a kisnyugdíjasoknak a száma, akik éheznek, akiknek gond a rezsifizetés. Jön a tél: több százezer nyugdíjasnak és gyerekes szülőknek nem lesz fűtése, fáznak majd és még egy tál meleg ételre sem jut minden nap. Ilyen tél előtt állunk! Az aszály elvitte a burgonyát, napraforgót, kukoricát, a gyökérzöldséget. Gyümölcs sem lesz, az almából és körtéből sohasem termett még olyan kevés, mint idén. Mivel az Eurot újra 400.- forint körül váltják, így a déligyümölcs is megfizethetetlen lesz. A mindennapi kenyerünk sem lesz olcsóbb, sőt!
Mi marad nekünk, nyugdíjasoknak?
Pár idióta újságcikk, amiben köszöntenek bennünket, avagy „1-2 nappal előbb hull a „pénzeső” a nyugdíjasokra” főcímű írás, amiben pár elmebeteg felhívja a figyelmünket arra, hogy az államkincstár a törvényértelmében előbb utalja a járandóságunkat. Talán idén még kapunk a „Jókor” című szennylapból is, amiben leírják majd, milyen jó nekünk és mennyire gondoskodnak rólunk és megtudhatjuk pár étel receptjét, amit „nélkülöző celebjeink” ajánlanak nekünk.
Keserű jövő vár ránk….
Esélyét sem látom annak, hogy mikor lesz jobb, mikor lesz élhetőbb öregkorunk. Eljön-e az az idő még, hogy a nyugdíjasoknak gondtalan, boldog évek jutnak? Mi már nem új bútorra, ruhára vágyunk, már beletörődtünk, hogy nem jutunk el pár napra sem a tengerhez, ami Orbán szerint kötelező minden évben. Nincsenek nagy igényeink: békességre, gondtalan életre vágyunk. Azt szeretném, ha erról írhatnék, hogy télen senki nem fagyott meg, mindenkinek jutott meleg étel az asztalára, amit nem jószívű emberek adtak össze, hanem meg tudta venni abból a nyugdíjból, amiért megdolgozott. Szeretném azt írni, hogy nem kellett senkinek elmenni dolgozni a nyugdíj után ahhoz, hogy megéljen.
Mi nem tartalékolunk, azért nem fogyasztunk, mert nincs miből! Amink volt, azt odaadtuk a gyerekeinknek, unokáinknak!
Nagyon szeretném, ha egy év múlva már ilyeneket írhatnék, de tudom, ez csak egy álom. A kisnyugdíjas gondolatait és vágyait olvasták, mindenkinek jó egészséget és boldog, gondtalan időskort kívánok szeretettel!
Szerző
