Kerítésen túl
Orvosi Nobel-díj a hepatitis C vírus felfedezéséért
A 2020-as orvosi Nobel-díjat két amerikai, Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton kapják. A három kutató a hepatitis C vírus felfedezéséért kapta az elismerést.
A három tudós áttörést ért el a víruson keresztül történő vírus felfedezésében
Ez lehetővé tette a vérvizsgálatot és az új gyógyszereket, amivel
„több millió életet mentett meg”
– írja a Die Presse. az intézet közleményében. A hepatitis C gyakran súlyos májkárosodáshoz vezet. Az új felfedezésnek köszönhetően
hepatitis-C-re is tudják ellenőrizni azokat a vérkészleteket, amelyeket beadnak embereknek.
A bejelentéssel a Nobel-díjas bizottság ma, hétfőn nyitotta meg a Nobel- díj hetét Stockholmban
A pénzdíjat ebben az évben növelték: idén kategóriánként tízmillió svéd korona (kb. 950 000 euró), ami egymillió koronával több, mint tavaly. A fizika díjazottjait kedden, a kémiáét szerdán hirdetik ki.
BREAKING NEWS:
The 2020 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded jointly to Harvey J. Alter, Michael Houghton and Charles M. Rice “for the discovery of Hepatitis C virus.” pic.twitter.com/MDHPmbiFmS— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 5, 2020
A felfedezés mibenlétéről Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének volt igazgatója beszélt az InfoRádióban, de előtte magáról a vírusról osztott meg kicsit több tudnivalót.
„Van hepatitis A, B, C, D, E, ezek májgyulladást okoznak. A probléma ezeknél a vírusoknál, különösen a C esetében az, hogy nemcsak akut betegséget, sárgaságot okoznak, hanem krónikus, idült májgyulladást, és a C vírus 80 százalékban májzsugort, annak talaján pedig akár májrákot is okozhat. Jelenlegi WHO-adatok szerint a világon globálisan mintegy 71 millió ember fertőzött krónikusan hepatitis C-vel.”
Továbbá:
míg például a hepatitis B esetében 10 százalék azon betegek száma, akik akut fertőzés után idült, krónikus betegek lesznek, ez a hepatitis C esetében 80 százalék,
ez jelenti ennek a fertőzésnek a fontosságát.
A tudományos díjak után csütörtökön kihirdetik az irodalmi Nobel-díjat,
majd pénteken a Nobel-békedíjat. Jövő hétfőn a közgazdasági díj díjazottjainak neve is publikus lesz.
A díjat minden évben december 10-én, az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Tavaly az orvosi Nobel-díjat két amerikai kutató, William Kaelin és Gregg Semenza, valamint brit kollégájuk, Peter Ratcliffe kapta a sejtek oxigénfelvételének molekuláris mechanizmusai felfedezéséért.
Az orvosi Nobel-díjat 1901 óta adják át. Az első díjat Emil Adolf von Behring német bakteriológus kapta a diftéria elleni szérumterápia felfedezéséért.
Az elmúlt tíz év nyertesei
2019: William Kaelin és Gregg Semenza amerikai sejtkutatók és brit kollégájuk, Peter Ratcliffe megkapták a hőn áhított díjat, mert felfedezték, hogy a sejtek hogyan mérhetik és alkalmazkodhatnak az oxigén különböző mennyiségeihez.
2018: James Allison amerikai kutató és Tasuku Honjo japán tudós megosztják a fiziológia és az orvostudomány Nobel-díját az immunellenőrzési pontokkal kapcsolatos felfedezéseik elismeréseként, amelyek modern rákellenes immunterápiához vezettek.
2017: Jeffrey Hall, Michael Rosbash és Michael Young amerikai kutatók a szervezetek biológiai „belső órájának” kutatásáért.
2016: A japán Yoshinori Ohsumi, aki megfejtette a sejtekben található fehérjék létfontosságú újrahasznosítási rendszerét.
2015: Youyou Tu Kínából, aki felfedezte az artemisinin hatóanyagot malária ellen. Osztotta a díjat az ír származású William C. Campbell-lel és a japán Satoshi Omurával, akik más paraziták elleni küzdelemben dolgoztak.
2014: May-Britt és Edvard Moser norvég pár, valamint John O’Keefe (USA / Nagy-Britannia) az emberi irányérzék alapvető struktúráinak felfedezéséért.
2013: Thomas Südhof (született Németországban), valamint James Rothman (USA) és Randy Schekman (USA) az alapvető transzportmechanizmusok felfedezéséért a sejtekben.
2012: A brit John Gurdon és a japán Shinya Yamanaka a felnőtt testsejtek újraprogramozásáért az embrionális sejtekben.
2011: Bruce Beutler (USA) és Jules Hoffmann (Franciaország) a veleszületett immunrendszer riasztásának munkájáért. A kanadai Ralph Steinman olyan sejteket fedezett fel, amelyek aktiválják a megszerzett immunrendszert. Nem sokkal a bejelentés előtt meghalt, és posztumusz vehette át a díjat.
2010: A brit Robert Edwards a kémcsőben történő megtermékenyítés fejlesztéséért.
Szerző
Friss
- Ezt nevezzük mi népvándorlásnak – Több mint 100 millió amerikai kel útra a napokban
- Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
- Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
- Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
- Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
- Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod
- Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Időjárás, ma havazik, de mi lesz karácsonykor?
- Vasárnapi horoszkóp két nappal karácsony előtt
- Jobb félni? – Nemcsak rendőrök, de civilruhások is figyelnek