Kerítésen innen
Parlamenti államtitkár: ‘Brüsszel Péter’ és Kollár Kinga küldte ide a LIBE bizottságot – Lánczi Tamás ráerősítésével
Számos aggasztó fejleményt látunk – hangsúlyozta szerdán Tineke Strik, az Európai Parlament (EP) Budapestre érkezett LIBE bizottsági küldöttség vezetője. A háromnapos látogatásuk végén arról beszélt, hogy sajnos a magyar kormány nem fogadta meg az uniós jogállamisági ajánlások és ítéletek túlnyomó többségét. Épp ellenkezőleg, számos olyan további fejleményt látnak az elmúlt szűk egy évből, amelyek szerinte még jobban aláássák az EU egyik alapszerződésének alapjogokról szóló cikkét. Figyelmeztetett rá, hogy ez a rész a – csak a magyar állam ellen folyó – „hetes cikkes” eljárás alapja.
LIBE-olvasat
A fejlemények első áldozata a Pride, miközben már így is erős támadás alatt álló LMBTIQ-közösség
-jelentette ki. A jogaik miatt már így is zajlik egy uniós per, Strik pedig jelezte: a küldöttség levelet küldött az Európai Bizottságnak, azt kérve, hogy az eljárásban indítványozzon ideiglenes intézkedést az EU bíróságától, így törvényesen és békésen megtarthassák az idei Pride-ot. A látogatásról kiadott videó alapján egyeztettek az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival is. A bírák önigazgatási szervének megerősítéséig korábban szinte minden forrást blokkoltak a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból.
A feltételeket 2023 végén minősítette teljesítettnek az Európai Bizottság, de az EP beperelte a testületet a döntés miatt, mert szerinte a végrehajtást is ellenőrizni kellett volna. Strik a látogatást záró sajtótájékoztatón felemlegette, hogy
a bírák nagyon is jogos fizetésemeléséért cserébe olyan változtatásokat akart elfogadtatni velük a kormány, amelyek szerinte veszélyeztetnék a függetlenségüket. Nagyon ritka, hogy a bírák az utcára vonuljanak tiltakozni
– utalt a márciusi tüntetésükre. Sajnálattal állapította meg, hogy ugyan
egyeztettek az uniós ügyekkel foglalkozó minisztérium képviselőjével, de a bel-, és az igazságügyi miniszter, az alkotmány- és a legfelsőbb bíróság vezetője, valamint az alapvető jogok biztosa megtagadta, hogy találkozzon velük.
Részletesen ide kattintva olvashat a fentiekről.
Fidesz-kormány olvasata
Zsigmond Barna Pál, aki saját meghatározása szerint „Országgyűlési képviselő, parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, 5 gyermek édesapja” közösségi oldalán összegzett:
„Brüsszel-TISZA paktum akcióban – újabb támadás Magyarország ellen.
Ma
a kormány képviseletében fogadtam a LIBE Bizottság delegációját, akiket Brüsszel Péter és Kollár Kinga hívtak Budapestre, hogy hazánkat lejárassák.
A látogatás programja elfogult volt:
több tucat Soros-szervezettel egyeztettek, a jobboldali frakciók pedig bojkottálták.
A bizottság hozta a szokásos, unalomig ismételt jogállamisági mantráit, miközben a brüsszeli korrupció, a lengyel baloldal jogtiprása vagy a francia politikai ellehetetlenítések nem érdeklik őket. Mi nyitottak vagyunk a párbeszédre – januárban is ott voltam Brüsszelben –, de vannak vörös vonalaink: a gyermekvédelem, a migráció és a szuverenitás. Nem kérünk bábkormányból, sem külföldi zsoldosokból. Magyarország érdeke az első!”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Lánczi Tamás és a Szuverenitásvédő Hivatal is megszólalt. Olvasatukban
„A LIBE bizottság fél a nyilvánosságtól.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás fogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációját.
A tárgyalás előtt a LIBE delegációvezetője elzárkózott attól, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön, vagyis megakadályozták, hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a találkozóról.
A találkozó során világossá vált, hogy miért zárták ki a nyilvánosságot: koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben.
A delegáció a USAID és a brüsszeli Bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek vádjait ismételgették, és elzárkóztak attól, hogy a Hivatal elnökének bármilyen kérdésére vagy felvetésére érdemi választ adjanak. A magát „tényfeltárónak” nevező bizottság működése álságos, hiszen az Európai Bizottság már megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, melyet az Európai Parlament is támogat. Maguknak a képviselőknek is nyilvánvaló a személyes pártpolitikai elkötelezettségük, az egyik bizottsági tag például pár hónappal ezelőtt egy budapesti pártrendezvényen is felszólalt, most pedig pártatlan tényfeltáróként tetszeleg.
Ez a látogatás is megerősíti, hogy összehangolt politikai beavatkozás zajlik Magyarországgal szemben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem enged a politikai nyomásgyakorlásnak és folytatja a külföldi beavatkozások feltárását.”
Szerző
