Tech - Tudomány
Porvihar a VHS 1256 b exobolygón
Először sikerült lencsevégre kapni porvihart a Naprendszeren kívül a James Webb űrteleszkóp segítségével – írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató.
Először sikerült lencsevégre kapni porvihart a Naprendszeren kívül a James Webb űrteleszkóp segítségével – írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató.
A porvihart a Földtől 40 fényévre található VHS 1256 b exobolygón mutatták ki
A VHS 1256 b-t a brit fejlesztésű Vista teleszkóppal fedezték fel 2015-ben Chilében. A hatalmas bolygó tömege 12-18-szorosa a Jupiterének, és két csillag körül kering körülbelül négyszer akkora távolságban, mint a Plutó a Naptól. A bolygó körülbelül tízezer év alatt teszi meg pályáját.
A korábbi megfigyelések vöröses színűnek mutatták az exobolygót, ami por jelenlétére utalt a légkörben. A Webb segítségével sikerült megerősíteni ezt a hipotézist. Az észleléshez nélkülözhetetlen volt a teleszkóp középinfravörös műszere (Miri) és a közeli infravörös spektrométere (NirSpec).
Azonban most nem készült lélegzetelállító kép a bolygóról, hanem a róla visszaverődő fényt bontották alkotószíneire, hogy megismerjék a légkör összetételét.
Az Arizonai Egyetem munkatársa, Brittany Miles vezette kutatócsoport a Webb adatainak elemzése során víz, metán, szén-monoxid és szén-dioxid nyomaira bukkant. Korábban sohasem találtak még egyszerre ennyi molekulát egy Naprendszerünkön kívüli bolygón.
Emellett kiderült, hogy a VHS 1256 b szilikátporral teli felhői állandóan emelkednek, keverednek és forognak a bolygó 22 órás napjának folyamán, a kihűlt anyagot lefelé, a forrót felfelé hajtva – írja a teleszkóp felfedezéseit ismertető webbtelescope.org. Egyes felhőkben egészen apró, füsthöz hasonló szilikátszemcsék találhatók, míg mások valamivel nagyobb, kis homokszemcsékhez hasonló anyagot tartalmaznak. A kutatók fényesebb és sötétebb felhőfoltokat is észleltek, ami arra utal, hogy némelyik felhő alacsonyabban fekvő és magasabb hőmérsékletű, míg mások magasabban húzódnak és hűvösebbek.
„A bolygó légkörének magasabb rétegeiben a hőmérséklet a 830 Celsius fokot is elérheti” –
magyarázta Miles. Jelenlegi ismereteink alapján a VHS 1256 b ezzel a legváltozékonyabb bolygótömegű objektum a világűrben.
Felhőtakarója egy másik tényre is rámutat: az exobolygó csillagászati szempontból meglehetősen fiatal – mindössze 150 millió év telt el a kialakulása óta, és még évmilliárdokig fog változni. Idővel a bolygó egyre hidegebb lesz, és az égboltja kitisztul – vélik a kutatók.
A kutatócsoport tanulmánya március 22-én jelent meg a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban.
A James Webb az amerikai, az európai és a kanadai űrügynökségek közös projektje, amely 2021 decemberében indult el felfedezőútjára a világűrben.
Lakható bolygóra leltek a csillagászok?
Szerző
Friss
- Médium kereső, 10 biztos jel, hogy Te is az vagy-e
- Kovács István vezetésével, tiszta lap a Magyar Ökölvívó Szövetségnél – Teljes pénzügyi átvilágítás
- (Nagyon)kisnyugdíjasunknál elszakadt a cérna
- Kormány-segítség levélben ahhoz, hogy minél könnyebben kótyavetyélje el, amit nyugdíjas korára gyűjtött
- Lattmann Tamás: megint őrjöngve terjed a kamu idiotizmus – ha esetleg valaki tudni is akarja, miről beszél…
- Juszt László: bikfanyelvről magyarra fordított salátatörvény
- Csányi Sándor a Puskás Múzeum megnyitóján: eddig Puskás volt a legismertebb magyar, manapság Orbán az…
- Lakásgaléria, kiállítás… Amigó
- Magyar György: karambolhoz vezet, ha szembe megyünk az uniós forgalommal
- Rácz András: amikor a tézisfüzet készült, Orbán Balázs éppen könyvbemutatóra utazott a Felvidékre