Nemcsak a koronavírus rág – olcsó szorongásoldó, drága terápia

A koronavírus ellen nincs gyógyszer. A szívgyógyszerek ára folyamatosan nő, de a veszélyes és káros antidepresszánsok és szorongásoldó gyógyszerek egyre olcsóbbak. Mindeközben azok sem beszélhetnek a problémájukról, akik szeretnének, mert nem tudják kifizetni a pszichoterápiát.

Jó üzlet a nyugtató-biznisz

A gyógyszereknél jóval olcsóbb és kevesebb mellékhatással járó pszichoterápiához a rászorultak nem jutnak hozzá, mivel az állam fillérekkel támogatja ezt az ellátási formát, így az állami intézményekben nem alkalmazzák. Mindig is sejtettük, hogy nem vagyunk egy vidám, mentálisan kiegyensúlyozott nép, de hogy mekkora a baj, az csak most derült ki. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány csak nehezen és jelentős költségek árán tudta – közérdekű adatigénylés keretében – kikérni az egészségbiztosítótól a támogatott gyógyszerek adatait.

Az államilag finanszírozott ellátás nem jut el a rászorulókhoz – summázta a dokumentumból kiderült adatokat Oriold Károly, az alapítvány elnöke. Ez a tény különösen aggasztó a sok százezer alkoholbeteg országában, ahol a lelki gondok sokasága szinte tapintható. A magánpraxisban kínált pszichoterápia viszont drága mulatság, a gyakran tízezer forintot is meghaladó óradíjakat az emberek nem tudják kifizetni. Talán a pénztelenség, vagy az ismerethiány, rendszerből fakadó sajátosság, minden esetre nagyon komplex lehet az oka annak, hogy

Magyarországon gyógyszerrel próbálja a lakosság enyhíteni a lelki kínokat.

Sokkoló adatok derültek ki. A slágernek számító, amúgy súlyos mellékhatásokkal is rendelkező szorongáscsökkentő gyógyszerekből évente közel 500 millió darabot szed be a magyar lakosság, azaz fejenként legalább 50 darabot újszülöttől aggastyánig. Ezekre a gyógyszerre több mint 6 milliárd forintot költünk évente.

A pszichoterápia lett a mostohagyerek

Az egészségbiztosító által támogatott 18 féle pszichoterápiás beavatkozást az állami intézményekben nem szívesen alkalmazzák, mivel a támogatás mértéke olyan alacsony, hogy „nem éri meg”. Éppen ezért ezek az ellátási formák (egyéni-, csoport- és családterápia) sok helyen nem is érhetők el. A pszichoterápiás ellátás tehát igencsak kétarcúnak mondható.

Miközben a rászorulók alig jutnak ellátáshoz, a magánrendelők virágoznak

A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány által kikért adatok szerint Magyarországon 2015-ben ambulánsan és tb-alapon több, mint 560 ezer beteg keresett fel pszichiátert vagy egyéb, mentális problémákkal foglalkozó szakembert pszichiátriai diagnózissal, támogatott keretben. Legtöbben a szorongók vannak, valamivel több, mint 160 ezren. Ismétlődő depresszív panaszokkal 70 ezernél is többen keresnek fel szakavatott segítőt, depressziós epizóddal 60 ezer fő, 35 ezer fő skizofréniával, 25 ezer fő súlyos stressz által kiváltott reakcióval, 22 ezer fő bipoláris affektív zavarral.

Azonnali beavatkozásban, vagyis az úgynevezett krízis intervencióban (például öngyilkossági kísérlet esetében) összesen majdnem 12 ezren részesültek. A több mint félmillió, diagnosztizált pszichés zavarral küzdő közül mindössze 93 ezren jutottak el pszichoterápiába, ők is átlagosan csupán 3 alkalommal (a legrövidebb terápia is minimum 4-5 konzultációból áll).

A fenti számadatok nem kevesebbet jeleznek, mint hogy

a mentális betegek legalább négyötöde nem kap pszichoterápiás segítséget, csak gyógyszert. További beszédes adat, hogy az állam 662 millió forintot fizetett ki pszichoterápiára, vagyis tized annyit, mint amennyit a betegek költöttek gyógyszerre.

Jóllehet, a pszichés problémák gyógyszeres kezelésének hatékonyságát egyre több szakember megkérdőjelezi, az egészségbiztosítónál igazi „liblingnek” számítanak ezek az orvosságok. Az elmúlt években – az állami ártámogatásnak köszönhetően – egyre olcsóbbak ezek a készítmények. Minden jel arra vall, az egészségügyi kormányzat – ki tudja, miért – érdekelt lehet abban, hogy a lakosság könnyen hozzájusson ezekhez a hangulatjavító pirulákhoz.

(A szerző ismert pszichológus)