Ros Hasana, a zsidó újév

Idén szeptember 9-én este köszönt ránk a zsidó újév, a Ros Hasana, a zsidó időszámítás szerint az 5779. esztendő.

Önvizsgálat és bűnbánat

Az évek számítása, valamint az ünnep, tisri hónap első napjával kezdődik, innen az újév elnevezése: ros=fej, sáná=év, Ros Hásáná= az év feje. A zsidó újév mindig két napos ünnep. A zsi­dó naptár a Hold-ciklushoz igazodik, a hónapok az újholddal kezdődnek. Régen szabad szemmel állapították meg, mikor a legkeskenyebb a Hold sarlója (újhold). Azért kétnapos az ünnep, nehogy tévedjenek.  A Tóra és az imakönyvek említik ezt a napot az Emlékezés Napja, illetve Sófárfúvás Napja néven is.

A zsidó újév fő gondolatai: a megújulás, a megtérés, a megbocsátás, a bűnök beismerése és a jobbítási szándék. Az önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszaka is ekkor kezdődik, majd ezt a Jom Kippur, az Engesztelés Napja zárja le.

A zsinagógai ünnepi liturgia legkiemelkedőbb pillanata a sófárfúvás,

az újév kiemelkedő bibliai előírása. Az ünnepi istentiszteletek során két nap alatt összesen 100+100 sófárhangot hallatnak, ha azonban szombatra esik az egyik nap, akkor csak 100-at.

A sófár kos-szarvból készül. Emlékeztet arra, hogy az elsőt annak a kosnak a szarvából csinálták, amelyet Ábrahám végül elsőszülött fia, Izsák helyett áldozott fel, miután Isten meggyőződött hűségéről és lemondott a gyermek-áldozatról.

Az imák az ünnep fő témái köré csoportosulnak, de megemlékeznek arról a hagyományról is, hogy ez a nap a világ teremtésének évfordulója, illetve arról, hogy az Örökkévaló ezen a napon „ítéletet hoz” teremtményei felett. Ekkor három könyv van előtte: az elsőbe az igazak, a másodikba a gonoszok, a harmadikba pedig a közepesek kerülnek. Ezért köszönnek ilyenkor egymásnak így: Lesáná tová tikátévu vetéháténu = Jó évre legyél beírva és bepecsételve!

Ételek

Ros Hasana ünnepén speciális ételeket fogyasztanak. Ezek között van a méz, a liba, a sárgarépa és a gránátalma, illetve a kerek bárhesz, amit só helyett ekkor mézbe mártanak, hogy az ünnep, majd pedig a kezdődő év egésze „édes” legyen, mert reményeik szerint, ezek az ételek mind elősegítik, hogy az újév sikeresen teljen.

Taslích

Közép-Európa szerte a zsidóság érdekes szokást gyakorol Ros Hásáná első napjának délutánján – ha az a nyugalomnapra esik, akkor másnap: a taslích szertartást. Ekkor lehetőleg élővízbe morzsákat szórnak, amelyek a bűnt jelképezik. „Vesd a tenger mélyére minden gonoszságunk” (Mikeás VIII,19).  Az ezt követő időszakot hívják egészen Jom Kippurig  „bűnbánó napoknak” is.

Jom Kippur

Tisri hónap 10. napja (idén szeptember 18-án estétől 19-én estig) tart a Jom Kippur. Jelentése: az engesztelés napja. A Tóra tanítása szerint ez az a nap, amelyen Mózes a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákkal lejött a Szináj-hegyről, engesztelést hozva Istentől az aranyborjúval vétkező népnek.

Jom Kippur egyéb elnevezései közül az egyik a Jom Hákádos – a Szent Nap. Ekkor lesz az Ö’való ítélete végleges, a három könyv valamelyikébe pecsét kerül, az irgalom kapui bezárulnak, a sófárt utoljára megfújják.

A másik a Sábát Sábát – Szombatok Szombatja, ami  nem feltétlenül esik szombatra. A „szombat” ez esetben a munkaszünet napját jelenti: „Szombatok szombatja legyen ez nektek és sanyargassátok magatokat.”  Ezen a napon még szigorúbban tilos minden olyan tevékenység, ami egyébként is tiltott szombaton, szigorú a böjtölés.

Legyen jó a végső pecsételésed!

Ismert elnevezés még  Jom Hátimá – Pecsételés Napja.  A Ros Hasana napján meghozott ítéletet pecsételi meg az Ö’való, ekkor lesz végleges az ítélet. Ezért Ros Hasanától Jom Kippurig így köszöntik egymást: „Gemár hátimá tová! = Legyen jó a végső pecsételésed!”

A Jom Áron – Hosszú Nap elnevezés pedig a 25 órás napot jelenti, amely napnyugta előtt 18 perccel kezdődik és akkor telik le, amikor az első három fényes csillag már látszik az égen. Szigorúan böjtölni kell, és az idő java részét a zsinagógában tölteni.

Az ünnep utolsó napja után a zsidók szimbólikusan elkezdik a sátor építését, készülve a következő ünnepre, a Szukkotra, a Sátrak Ünnepére, ami idén szeptember 23-án kezdődik – és amiről legközelebb lesz szó.

Vendég szerző: Prinner Gábor, levéltáros

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Kapcsolódó

Miért úgy öltözködnek a vallásos zsidók, ahogy?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük