Kerítésen innen
Sötét órák: a legnagyobb áramszünetek Magyarországon
Magyaroroszágon elég volt egyetlen viharos nap hétfőn, és még ma kedden is sok felé van áramszünet, erről panaszkodik filozófustól a segédmunkásog mindenki. Tény, hogy miként a többi közszolgáltatás, úgy az áramellátás is gyenge lábakon áll. Lássuk az elmúlt néhány év legnagyobb magyar áramszüneteit.
Előkép: ’77 New York
Nagyjából 8 millió ember maradt áram nélkül 25 órán keresztül New Yorkban egy villámcsapás miatt 1977. július 13-án. A közel fél áévszázada történt eseményt azóta a rémület éjszakájaként emlegetik, hiszen az áramszünet miatt elszabadult a pokol a városban.
Sötét órák
Kérfőn egy komoly vihar rázta meg Magyarországot egyeshekyólyeken megbénítva a közlekedést, leállítva a MÁV-ot és megrongálta az áramszolgáltatást is, a legtöbb helyen már ismét rendben van minden, de nagyon sokan még csak várják, hogy elinduljon végre a szolgáltaás és vele együtt a kigyúljanak a fények, hűtsenek a hűtők mosson, a mosogép, mosogasson a mosogató gép egy szóval minden amihez a XXI. századi ember hozzászokott, és szinte élni sem tud nélküle.
Az MVM közlése szerint 150 ezer ügyfél lehet érintett az áramkimaradásban, valamint a középfeszültségű hálózatokon mintegy 80 üzemzavar keletkezett. A vállalat szakemberei dolgoznak a hiba elhárításán. A zivatarok rengeteg helyen károkat okoztak, hétfőn 18 óráig 2700 helyen avatkoztak be a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltóegységei.
Hogy aztán a hibák bekövetkeztébe a vihar mellett mennyibe segített be, hogy a kormány hagyja lepusztulni a közszolgáltatásokat az már egy egészen más kérdés.
Amikor nincs ami van
Magyarországon az utóbbi évtizedekben több emlékezetes áramszünet történt, amelyek jól mutatják, mennyire sérülékeny tud lenni egy ilyen összetett rendszer.
Az egyik legnagyobb hazai áramszünet 2003. november 19-én történt, amikor egy szlovákiai alállomás hibája miatt egész Budapest és több környező település sötétségbe borult. Több mint kétmillió ember maradt áram nélkül, a közlekedés órákra megbénult, a villamosok és metrószerelvények leálltak. A hiba az országhatáron kívül keletkezett, de a magyar hálózatot is azonnal érintette, ami jól mutatja, mennyire összefonódott Közép-Európa energiarendszere.
Egy másik nagy áramszünet 2007-ben, az Alföldet sújtotta , amikor egy vihar miatt több távvezeték is leszakadt. Több mint 300 ezer fogyasztót érintett a kiesés, főként Békés és Csongrád megyében. A helyreállítás több napig tartott, mert a vihar által kidöntött oszlopokat és megrongált kábeleket csak nehezen lehetett pótolni.
2014. decemberiében jeges eső, a Bakonyban és a Pilisben döntött ki távvezetékeket. A hegyvidéki települések sok helyen napokra elszigetelődtek, egyes településekekn aggregátorokkal próbálták ideiglenesen biztosítani az áramellátást. Mintegy 200 ezer ember maradt áram nélkül, főként vidéki kistelepüléseken.
Túl a hétköznapi kellemetlenségeken
Ezek az esetek nemcsak kellemetlenségeket, hanem jelentős gazdasági károkat is okoztak. A szakemberek azóta több fejlesztést hajtottak végre, hogy az ország villamosenergia-hálózata ellenállóbb legyen a szélsőséges időjárással vagy külső hibákkal szemben. Az áram megléte ma már annyira természetesnek tűnik, hogy csak akkor értjük meg a fontosságát, amikor hirtelen megszűnik. A múltbeli nagy áramszünetek emlékeztetnek arra, hogy a modern életünk egyik alapfeltétele még mindig kiszolgáltatott a természetnek és a technikai hibáknak.
