Szanyi Tibor: a nép nevében csak az köthessen boltot Luciferrel, aki papírt hoz arról, hogy túl tud járni az ördög eszén

Úgy határoztam, hogy most, az iskolaév zártával egy divatos cikket fogok írni, mert a gyerekeim miatt kicsit tovább alhatok, és kevésbé vonja el a figyelmemet a napi rutin. No, de mitől is válik divatossá egy cikk? Hát, attól, hogy kicsit belerúgok a hivatásos ellenzékbe, természetesen szidalmazom a kormányt, valamelyest mélázok a fenntarthatóság kérdésein és marha nagy véleményem van a szomszédban tomboló háborúról. Ja, és persze a Balatonról.

Mantrások Paradicsoma

Immár 13. esztendeje véres valóság, hogy a hivatásos ellenzék nem hiszi el Orbánék valós sikereit, és mániákusan ugyanazt az utat járja, amiért anno megbukott. A receptje:

kritikátlan kapitalizmusbarátság, ‘píszí’ cuccok zsolozsmázása, nulla innováció és a fideszes államtól kapott adófizetői milliárdok szemrebbenés nélküli égetése, beleértve hogy az önkormányzatokat is egyszerű politikai kifizetőhelyeknek nézik.

Semmi kifogásom nincs az ellen, ha valaki beleragad a maga álomvilágába, az viszont zavar, ha ezt – másokkal karöltve – nekem kell fizetni.

Az ellenzéki idiotizmus friss gyöngyszeme a kerékbilincselés elleni ‘atomtámadás’

Szögezzük le, valóban nem túlzottan okos dolog az autók kerekének hatósági rögzítése, hiszen így, ha valaki rossz helyen parkol, akkor kevésbé a távozását érjük el, sokkal inkább az autójának ott maradását fixáljuk. Nem tudni, naponta hány tucat embert érhet utol a kerékbilincs, de az biztos, hogy az teljesen lényegtelen annak fényében, hogy naponta hány millió embernek dülled ki a szeme az elképesztő megélhetési kiadások láttán.

A kormányzati média- és sajtóterror dacára az MSZP kerékbilincselést megszüntetni hivatott törvényjavaslata több száz orgánumban feltűnt. Alighanem a NER is megsejtette, hogy ha valaki ingyen ennyire hülye, akkor azt nagyon érdemes tolni.

A magyar választópolgárok számára azonban azt a megfontolást ajánlom, hogy a továbbiakban ne szavazzon olyan pártokra, amelyek most az Országgyűlésben vannak!

A kormány tényleg rohadék

Van ugye ez a toronymagas infláció. Igazi hungarikum, ugyanis a ‘háborúpárti’ EU-s tagországokat immár alig érinti, nálunk viszont az egekben tanyázik. A recept pofon egyszerű.

Ha az államtól sok pénzt akar lopni a hatalmi ‘elit’, akkor csak szórni kell a pénzt az adott irányba, s a másik oldalon elszabadul az infláció, ami persze szépen duzzasztja az állami adóbevételeket. Proli-, vagy parasztvakításként káprázatos kamatokat kell ígérni az államhoz behordott pénzek után (ld. államkötvény, alias békekölcsön), s így a forintárfolyam is ideig-óráig kordában tartható.

Az más kérdés, hogy az állam által fizetett agyament kamatok elszívják az erőt a gazdasági szereplők elől, ami aztán nem csak a teljesítmény lerobbanását okozzák, de a kaland teljes árát mégis a lakosság fizeti a már említett újraéledő infláció révén. Ez nevezzük mókuskeréknek, ami éppúgy értelmezhető szakadatlan haladásként, mint helyben maradásnak. Kinek hogy….

Mindenesetre a lakosság felé érdemes megerősíteni, hogy állampapírt csak az vegyen, aki felkészül arra az eshetőségre is, hogy annak ellenértékét soha nem látja viszont.

Recsk újratöltve

Recsk most már aligha lesz a hazai idegenforgalom gyöngyszeme. Eleve rossz emlékeket ébreszt a valaha volt munkatábor, jóllehet arborétuma egész szép. Most éppen a NER kőbányászati mohósága miatt öntötte el az iszap a környéket, amelynek okozója – a hatóságok szerint – picit sem az ember, kiváltképp ha a ‘homo neriens’ csoporthoz tartozik, hanem az a fránya, szemét, tetves, rohadék természet, ami az esőből fakadó sok víz formájában csapott le, ha nem is csak önmagára, hanem magára az emberre. A Belügyminisztérium azonban a helyzet magaslatára ugrott, el is költöztette a tragikusan érintett lakosságot, mintegy megelőlegezve, hogy a nerista bányatulajdonos nyilván az ég-világon semmiért nem lehet felelős.

Ha Magyarországon működne a szolidaritás, akkor már mégis beindult volna Recsk felé a természetjárás, és komoly tömegek zárnák el a bányához tartozó utakat.

Ukrajna Vilniusra vár

Talán kevesen veszik figyelembe, hogy az ukrán alkotmány egyértelműen rögzíti az ország mihamarabbi EU- és a NATO-tagsági törekvését. Ebből fakadóan az ukrán elnöknek picit sem felróható, ha alkotmányos kötelességének maradéktalanul eleget kíván tenni. Nincsnek is rossz esélyei, hiszen azt már bizonyosan elérte, hogy Ukrajna felvételi kérelme a soron következő, júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten napirenden legyen (ha már korábban kiverekedte az EU-ból a tagjelölti státuszt). Szegény svédek azt hitték, hogy idén nyáron beavatási ünnepségre mennek a litván fővárosba, erre most azzal szembesülnek, hogy Ukrajna kvázi előzésbe kezdett. Ukrajna esélyeit nyilván növeli, ha a nyár közepére valamiféle látványos eredményt ér el, ami akár Bahmut teljes újra-bevétele lehetne, akár pedig az orosz megszálló erőket kettéválasztva az Azovi-tengerhez való kijutásuk.

Bármelyik is következik be, vagy sem, a magyar kormány mindenképpen a semmibe navigálja magát azzal, hogy valós követelések helyett stiláris hisztibe fogott a svédek csatlakozásának blokkolása kapcsán. Orbán hiába mutogat a Magyar Országgyűlésre, ugyanis a NATO-nak nem parlamentek, hanem államok a tagjai, s az a kormány, amely nem képes, vagy akarja a parlamenti többégét maga mögött tudni, azt vagy illegitimnek, vagy hazugnak szokás tekinteni.

Jegyezzük meg, Magyarországnak (és Európának) lehetne komoly érdeke a NATO jövőjét illetően, például az európai szárny intézményes megjelenítése!

Hajózni kell

Sok év után végre megtelt a Balaton. Valójában nem, ugyanis ennek a tónak a természetes vízmagassága 2-3 méterrel a mai szint felett lenne, csak hát közel 200 éve csapolgatjuk a legkülönbözőbb ötletekkel, majd ökölszabály szerint kijelöltünk Siófokon egy pontot, amire azt mondjuk, hogy 100 cm. Az ideálisnak hazudott szint pedig 120. Most éppen 121-et ért el, s az illetékesek azonnal hajókat akarnak a dunai gyárakból feltolni, ezért aztán meg kell nyitni a Sió-csatornát, így a tó vízszintje jócskán meg fog csappanni rögtön a nyár elején. A fürödni vágyó milliók rovására tehát pár tízezren hajókázni fognak néhány tucat cégtulajdonos végső örömére. Egyébként ötletesebb lenne a balatoni hajókat a Balaton mellett építeni, ám ha a tőkelogika mást diktál, akkor a népnek és a természetnek – ugye – annyi.

Ha 5 percre Magyarország miniszterelnöke lehetnék, és megadatna három intézkedés lehetősége, akkor a jóllét és a tudás dobogóra helyezésén túl a vizeink maradéktalan védelme lenne a favoritom. Ráadásként alkotmányba foglalnám, miszerint a nép nevében csak az köthessen boltot Luciferrel, aki papírt hoz arról, hogy túl tud járni az ördög eszén.

Kapcsolódó