Kerítésen túl
Százéves korában meghalt Henry Kissinger
Százéves korában meghalt Henry Kissinger, aki a Nixon- és a Ford-kormány idején az Egyesült Államok legfőbb diplomatája és nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Kissinger volt a Kennedyt követő korszak első számú politikai celebje, aki ezt a státuszát különösen értékes és elmélyült szakmai munkájának köszönhette.

Legyen könnyű neki a föld!
A korábbi amerikai külügyminiszter tanácsadó cége, a Kissinger Associates szerda este közleményben jelentette be, hogy a német származású volt diplomatát, a 20. századi történelem egy kiemelkedően meghatározó szereplőjét connecticuti otthonában érte a halál, de annak okát nem közölte.
Az út a csúcsra
Henry Kissinger 1923. május 27-én Heinz Alfred Kissinger néven, Németországban született, majd zsidó származása miatt 1938-ban családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a náci Németországból. 1943-ban lett amerikai állampolgár, ezt követően három évig szolgált az amerikai hadseregben, később pedig a hírszerzésnél.
Miután megszerezte az alap-, mester- és doktori diplomáját, nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvardon. Richard Nixon amerikai elnök 1969-ben nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, amely pozíció óriási befolyást biztosított számára az amerikai külpolitikában.
A külügyminiszter
Kissinger a Nixon-kormány idején – majd később Gerald Ford elnöksége alatt – külügyminiszterként vezette a Kínával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket, segített tárgyalni az 1973-as Jom Kippur-háború befejezéséről Izrael és szomszédai között, és fontos szerepet játszott a vietnami háborút lezáró párizsi békeszerződésben.
Kritikák
Az évek során azonban Kissingert éles kritikák is érték azok részéről, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálást az emberi jogok fölé helyezte, és világszerte elnyomó rezsimeket támogatott, köztük Augusto Pinochet chilei uralmát.
Nobel-békedíjat kapott 1973-ban az észak-vietnami Le Duc Tho mellett, aki azonban elutasította az elismerést. A vitatott kitüntetés a Nobel-bizottság két tagjának lemondásához vezetett.
A „nagy öreg”
Bár Kissinger 1977-ben távozott a kormányzati szolgálatból, továbbra is gyakran nyilatkozott a közügyekről, az amerikai elnökök és törvényhozók gyakran kérték ki tanácsát. Különböző vállalatok igazgatótanácsában is tevékenykedett, valamint a külpolitikai és biztonsági fórumok állandó szereplője volt, 21 könyvet írt.
Kissinger májusban lett 100 éves, de még akkor is aktív maradt, többek között júliusban meglepetésszerűen ellátogatott Pekingbe, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel
– írja a BBC-re hivatkozva az Index.
Szerző
Friss
- ‘Orbán mai újabb hazugságbeszédével 2 bűncselekményt is elkövetett, feljelentem!’ – írta Magyar Péter
- A számolás nehézségei, avagy mennyi is az annyi a költségvetésben? – Aki így számol, azt nem érheti gáncs
- Magyar György: a jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni?
- ‘Nem az ország van támadás alatt – hanem a hatalom hazugságai’ – írta egy hozzászóló a legújabb Orbán-hírre
- Momentumos politikus: ‘magamat és az elmúlt közel egy évtizednyi aktivitásomat köpném szembe, ha gátolnám, nem pedig segíteném ezt a változást’
- Holoda Attila: ‘ordas nagy hazugság, hogy amennyiben nem lesz orosz gáz, akkor duplájára, sőt három és félszeresére emelkednek a lakossági energiaárak’
- Reakció a BM-retorzióra Laponyi rendőrrel szemben: ‘…legalább mindenki tudhatja, azon kevesek egyike a rendörök között, akinek még van gerince’
- Ágoston László: nem lehet könnyű ma erdélyi Fidesz-szavazónak lenni
- A szint, amikor egy nyomorult használt zsebkendőért kell ‘lehajolnia’ a kormány-propagandistáknak….
- Az idő fogságában, avagy a baloldaliak dilemmája