Kerítésen túl
Szegény kis Patrióta-panasz: se háznagy, se parlamenti alelnök, de még bizottságvezető sem lesz az Orbán-gründolt frakcióból
Ma délutánig megválasztják az Európai Parlament bizottságainak vezetését, és nem lesz köztük az Orbán-féle Patrióták képviselőcsoportból senki a Politico értesülései szerint. A centrista és Európa-párti pártok, a szocialisták (S&D), a kereszténydemokraták (EPP), a liberálisok (Renew) és a Zöldek ugyanis úgy döntöttek, hogy mégsem szavaznak be senkit a testületek vezetésébe a szélsőjobb-ból.
Korábban az volt a megállapodás,
hogy a különböző posztokat a képviselőcsoportok méretei szerint osztják le. Hogy a harmadik legnagyobb létszámú frakciót gründoló Patrióták mégsem számíthatnak pozíciókra, az már a múlt héten kiderült, amikor a parlament alelnöki szavazásán Klara Dostalova és Fabrice Leggeri sem kapott elegendő szavazatot, és a fideszes Szekeres Pálból sem lett háznagy.
Már csak a bizottsági posztok elosztása van hátra, amelyben a harmadik legnagyobb képviselőcsoport – azaz a Patrióták – előzetesen a kulturális és a közlekedésügyi testület vezetésére számíthatott. Ehelyett előbbi a Zöldek, utóbbi a Néppárt kezébe kerül majd. Alelnöki posztokat sem kapnak majd, pedig többek közt a mezőgazdasági, a külügyi és költségvetési bizottságban is kinézett egy-egy ilyen a Patriótáknak.
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője máris kikelt magából az X-en.
„Hogy merik? Ragadozók! Az antidemokrácia háza”
– írta posztjában.
❗️@POLITICOEurope published a document on the EP committee positions. Read the explanation of the light blue color (last sentence). How do they dare? Predators! House of #antidemocracy. https://t.co/5RnCxcT0uf pic.twitter.com/z634YRvDie
— Enikő Győri (@GyoriEniko) July 19, 2024
Bóka Jánosnak is vagy olvasata...
Egy európai oligarchia együttműködése fogja meghatározni az Európai Unió politikai irányvonalát a jövőben, mindazokat, akik ezen a körön kívül vannak, igyekeznek kiszorítani és megkérdőjelezni európaiságukat – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a közösségi oldalán kedden. Bóka János posztjában emlékeztetett, Ursula von der Leyen az európai parlamenti választásokon legnagyobb veszteséget szenvedett liberálisok és zöldek szavazataival lett bizottsági elnök, és kategorikusan elutasította a politikai együttműködést az európai parlamenti választásokon megerősödött jobboldali frakciókkal, az ECR-ral és a Patriótákkal.
Ez azt mutatja, hogy a Európai Bizottságnak rendkívül sérülékeny lesz a politikai platformja az elkövetkező öt évben
– fogalmazott a miniszter. A miniszter kitért arra, von der Leyen programjában számos elem van a versenyképességtől a védelmi politika megerősítésén keresztül a mezőgazdasági politika átgondolásáig, amelyek tartalmilag az Európai Néppárt és a tőle jobbra álló csoportok politikáját visszhangozza, közben viszont a valódi politikai támogatói a néppárttól balra található frakcióban vannak. Bóka János kifejtette, a korábbi, még Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság folyamatát tekintve politikai, az első von der Leyen-bizottság pedig geopolitikai bizottság volt. Vélekedése szerint a most megválasztott, második von der Leyen-testület egyfajta pártpolitikai bizottsággá alakult át, mivel az újraválasztott bizottsági elnök a beszédében jól meghatározhatóan megjelölt bizonyos politikai erőket, akikkel nem kíván együttműködni és akikkel szemben politizálni kíván az elkövetkező öt évben.
A bizottsági elnök programja és az Európai Unió politikája ezzel a belpolitikai színezetűvé válás és a föderalizmus irányába mutat
– vélekedett Bóka János. A miniszter megemlítette, Ursula von der Leyen az európai rendőri együttműködési szervből, az Europolból egy európai nyomozóhatóságot, a Frontexből pedig egy európai határőrséget akar létrehozni, amelyekkel egy „európai demokrácia pajzs” kialakítását tervezi, ami gyakorlatilag egy információs műveleteket végző európai titkosszolgálat alapjait fekteti le.
Ezek mind olyan elemek, amik egy rendkívül erős föderalista törekvésnek tekinthetők, amelyek nem feltétlenül élvezik a tagállamok támogatását.
Bóka János rámutatott, egy európai oligarchia együttműködése fogja meghatározni az Európai Unió politikai irányvonalát, mindazok pedig, akik ezen az európai oligarchián kívül vannak, azokat igyekeznek kiszorítani, európaiságukat megkérdőjelezni és kiszorítani őket az európai párbeszédből.
„Igyekeznek a valódi képviseleti jellegét aláásni, delegitimálni, és innentől kezdve őket az európai politikai diskurzusból kiszorítani”
Szerző
