Szergej Dovlatov és az egymilliomodik kettős állampolgár

Meg van és esküt tesz az egymilliomodik kettős állampolgár jelentette párás tekintettel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fidesz kongresszuson. Minden esetre ez nem olyan, mintha a jelentkezőket egy számlálóval ellátott forgóajtón engednék be, ahol egyértelmű, hogy ki érkezett elsőnek, százezrediknek, vagy éppen egymilliomodiknak.

 Némi játéktér kettős állampolgár ügyben  a píárosoknak,

Végül is attól függően, hogy honnan számolják a sorrendet – a papírok postára adásától, beérkezésétől, vagy elintézésétől -, mindjárt három személy áll rendelkezésre ahhoz, hogy kikeressék a leginkább megfelelőt, nem beszélve a választék bővítésére alkalmas további csalafintaságokról. Hogy mik a kiválasztás szempontjai, meg se próbálom kitalálni, de hogy vannak, afelől nincs kétségem. Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Szergej Dovlatov „Kompromisszumok” című művéből az Ötödik számú kompromisszum c. részt (Európa Könyvkiadó 2003, 33. oldal), és a műveltség gyarapítása mellett garantálom, hogy a hasát fogja fogni a röhögéstől.

Ha már szóba került Dovlatov, kár, hogy Magyarországon viszonylag kevesen ismerik és olvassák. Fantasztikusan jó író – nem hiszem, hogy a brezsnyevi Szovjetunió nyomorúságáról nála mulatságosabban (és mégis teljesen hitelesen) írt volna orosz szerző. Az egyetlen „bűne”, hogy 49 éves korára sikerült halálra innia magát, és ezzel megf