„Teniszlabda, szardarabok, betétek!” – pillanatkép a Ráckevei Duna-szakaszról…..

„Teniszlabda, szardarabok, betétek!” – mondja döbbenten Rátay András annak a túlzás nélkül sokkoló videónak az elején, amit május 29-én, szerdán tett közzé a Facebookján.

A „Népjóléti árok”

A videón az RSD, vagyis a Ráckevei Duna-ág legfelső, torkolat utáni szakasza látható, ahol egy csatornából hömpölyögve árad a fekete, fekáliát és darabos szemetet is tartalmazó, tisztítatlan szennyvíz a Natura 2000 védettség alatt álló folyóágba. A 444-nek a Fővárosi Csatornázási Művek megerősítette, hogy Rátay nem tévedett, ez valóban tisztítatlan szennyvíz és csatornavíz keveréke, amit ráadásul tudatosan engedtek bele a Dunába, mert nem tehettek mást.

„2019.05.29 Ismét ömlik a szar a Ráckevei Sorosári kisdunába ami natura 2000 védettség alatt áll! Délpesti szennyvíztísztító üzem”

A videóban látható jelenet idén októberig minden egyes olyan alkalommal, amikor hirtelen zúdul le az eső Budapestre, pont ugyanígy fog megismétlődni, ráadásul elkerülhetetlenül.

Baranyi Krisztina ferencvárosi független képviselő ugyanis 2017-ben több videót is közzétett a témában, illetve méréseket végeztetett az RSD-t mérgező szennylé összetevőiről. Akkor Tarlós főpolgármester megígérte neki, hogy a 2018-as fővárosi költségvetésbe belerakat egy összeget arra, hogy a dél-pesti szennyvíztisztító 3600 köbméteres záportározó medencéje mellé építsenek még egy új, majdnem ugyanakkorát, hogy a kapacitás 7000 köbméterre növekedjen.

Felelős nincs? De van…!

• a XIX. századi budapesti csatornaépítők,
• a sok aszfaltozott-betonozott városi felület,
• a klímaváltozás
• a kívülről nézve egészen meglepő építkezéstechnikai húzás.

Ok…., okozat

Az egész mostani szituáció egyik gyökere ugyanis az, hogy az egyébként korszerű és jól működő biológiai – vagyis a szennyvizet baktériumokkal kezelő – tisztítómű kapacitása véges.

Ha a szennyvíztelepre beérkező, tisztítatlan anyag mennyisége meghaladja a kapacitást, a felesleget ahogy van, belevezetik a Dunába. Ez azért történik így, mert ha a tisztítóműbe küldenék, az kimosná onnan a baktériumokat, amik csak hetek-hónapok alatt tudnának megfelelő mennyiségben újra elszaporodni és ezalatt az idő alatt a teljes szennyvízmennyiséget tisztítatlanul kellene továbbküldeni a folyóba.

„Ha a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, ami naponta átlagosan 60 ezer köbméter, akkor két-három hónap alatt akár 5,4 millió köbméter kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Kis-Dunába. Ez súlyos környezetkárosítást okozna.”

– érzékeltette az arányokat Bátori Marianna, az FCSM szóvivője.