Kerítésen innen
Tudta? Van egy városunk, ahol januártól ingyenes lesz a tömegközlekedés – Ha ez választási „krumpli”, akkor is jó!
A 23 ezres lakosságszámú Tatán valószínűleg nincs annyi dugó, mint mondjuk Budapesten, ahol naponta százezrek ingáznak a városba, de amit most a város meglépett, az egészen valószínű, hogy jelentős mértékben hozzájárulhatna a dugók csökkentéséhez.
A 23 ezres lakosságszámú Tatán valószínűleg nincs annyi dugó, mint mondjuk Budapesten, ahol naponta százezrek ingáznak a városba, de amit most a város meglépett, az egészen valószínű, hogy jelentős mértékben hozzájárulhatna a dugók csökkentéséhez.
Ha ez választási „krumpli”, akkor is jó!
Tatán január elsejétől mindenki számára ingyenes lesz a tömegközlekedés, tavasszal felmérik, hogyan változott az utazók száma
– közölte Komárom-Esztergom önkormányzata pénteken. A közlemény szerint jelenleg az önkormányzat évente 120 millió forintot fizet azért, hogy a helyi buszközlekedés működhessen, és ennyit tesz hozzá a magyar állam is. A jegyek eladásából 30 millió forint bevétel származik.
A képviselő-testület a legutóbbi ülésén fogadta el a Fidesz-KDNP-frakció javaslatát, hogy az árak emelése helyett az önkormányzat vállalja át a jegyek költségét, és így bárki ingyenesen utazhasson a járatokon.
Az önkormányzat eddig is támogatta a diákok utazását, Tatán ötezer diák már húsz éve térítés nélkül veheti igénybe a buszközlekedést – írták.
Van még dolog
A közösségi közlekedés Magyarország egyes területein lássuk be, pocsék. Leeseik egy kis havas eső, a vonatok egyből megszűnnek létezni, a buszok Budapesten nem tudnak felmenni a hegyvidéki utakra, nyáron a villamossínek nem bírják a meleget, légkondi nincs, késések, beláthatatlan ideig tartó metró- és egyéb felújítások őrlik fel a közlekedők idegeit. Megszűnő vasútvonalak, ritka buszjáratok teszik alig elérhetővé a kistelepülések egy részét.
Érdekesség
Horváth Csaba 2010-ben a szocialisták majálisán mondta, hogy 2013-ig az MSZP ingyenessé teszi a tömegközlekedést Budapesten, mégpedig a parkolási díjakból lesz ez fedezve.
Akkor körbe lett röhögve, a fidesz azt mondta, legutoljára Horn Gyula mondott ilyen marhaságot.
Emlékeznek?
Már a közelgő választás lázában égett Horn Gyula miniszterelnök, amikor huszonhat évvel ezelőtt, 1997. december 8-án a Magyar Televízió műsorában bejelentette, hogy a következő évtől ingyen utazhatnak a 65 év felettiek a MÁV, a Volán és a BKV járatain. Addig ez a lehetőség csak a hetven felettieknek adatott meg – ma már természetesnek vesszük, hogy 65 éven felül is jár, csakhogy a szocialista kormányfő bejelentésében volt még egy csavar:
ingyenes, korlátozás nélküli utazást ígért a Malév járatain az év öt hónapjában.
Az MTI másnap megjelent beszámolója szerint februárra, márciusra, áprilisra, októberre és novemberre vonatkozott a kilátásba helyezett ingyenesség, azzal kiegészítve, hogy a többi hónapban az utassűrűségen múlik, hogy lesz-e rá lehetőség. Tömpe István, a MÁV elnöke elárulta, hogy Horn Gyula a bejelentés délelőttjén tartott megbeszélést az érintett közlekedési vállalatok vezetőivel, sőt a kormányfő úgy tette meg a bejelentést, hogy a döntés csak a december 11-i kormányülésen volt esedékes.
A Volán Egyesülés illetékes igazgatója a Kurírral közölte: nekik 3-4 milliárd forint éves bevételkiesést jelent a 65 év felettiek ingyenes utazása, úgyhogy várják a kompenzációt a kormánytól. A Malév beletörődőbb volt: a légitársaság szóvivője azt mondta, még decemberben kidolgozzák a nyugdíjasok számára jövő februártól nyújtandó térítésmentes utazás feltételeit és korlátait.
A Magyar Hírlap megjegyezte, hogy a nyugdíjasok repülési kedvezménye Nyugat-Európában is irigység tárgya lehet, a német Lufthansánál is csak bizonyos (mindig más) járatokra adnak kedvezményeket az idősebbeknek.
A Ferihegyről induló párizsi járatra feljutni nem ugyanaz, mint a szolnoki pályaudvaron felszállni a vonatra a személyi igazolvány felmutatásával
– írta a lap, amely szerint többeknek okoz majd bosszúságot, mint örömet, hogy a légi forgalom sajátosságai miatt a Malév csak igen korlátozottan tudja majd teljesíteni a kedvezményt.
A Magyar Nemzet arra volt kíváncsi, hogy
mi történik, ha a rossz anyagi körülmények között élő emberek a meleg étel reményében naponta a külföldi utazás mellett döntenek.
Kis Gyula, az Országgyűlés szociális bizottságának MDF-es tagja felfoghatatlannak nevezte, hogy mire alapozza a miniszterelnök, hogy
„a nyugdíjasok napi megélhetési gondjaik közepette egy nyugat-európai repülőutat fognak előnyben részesíteni a napi kényszerűen szerény bevásárlással szemben”. A képviselő szerint Horn Gyulát „a tájékozatlanság merészsége hajtotta”.
Az Élet és Irodalom 1998. január 2-i számában azt írták:
azt beszélik a városban, hogy tévedésből merült fel a nyugdíjasok ingyen repülése, a miniszterelnök Mahartot akart mondani Malév helyett.
Január 23-án pedig már megjelentek a részletek, és kiderült, hogy az ingyenesnek ígért utazás nem is annyira ingyenes: Berlin, Bukarest, Kijev, München, Szófia, Stuttgart, Tirana és Varsó 19 500 forintért járható meg oda-vissza, Amszterdam, Athén, Köln, Düsseldorf, Frankfurt, Isztambul, Theszaloniki és Hamburg 22 ezerért, Koppenhága, Helsinki, Larnaca, London, Moszkva és Stockholm pedig 24 500 forintért. Azt is kikötötték, hogy legalább egy szombatot külföldön kell tölteni.
A Magyar Hírlap kiszámolta, hogy a nyugdíjasoknak felkínált lehetőség csak az esetek felében olcsóbb, mint busszal vagy vonattal menni. Stuttgartba például már 15 290 forintért elbuszozhatott bárki.
A Kisalföld január 27-én azt írta, hogy a Malév győri irodájában az előző napon 50-60 személy érdeklődött a nyugdíjasoknak járó kedvezmény után, legtöbben Helsinkit, Londont és a német városokat választották. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a Malév igazgatójának írt levélben sajnálkozott, hogy Tel-Avivba nem lehet kedvezményesen repülni.
A Magyar Nemzet szerint elmaradt a nagy roham, a magyar légitársaság budapesti irodájában csak 20-25 idős ember várakozott kedvezményes jegyre. Egy sorban álló nő a lapnak azt mondta, hamburgi útjának felét takaríthatja meg, de hozzátette, hogy neki korábban sem jelentett gondot a teljes árú jegy kifizetése.
A Világgazdaság február 10-én azt írta, hogy január 26 óta közel 1800 utas érdeklődött a kedvezményes repülőjegy után a Malév központi jegyirodájában, de mindössze 160 jegyet értékesítettek. A Magyar Hírlap április 25-én nem hivatalos adatokat közölt: eszerint februárban és márciusban 762-en vették igénybe a lehetőséget, a legkedveltebb úti cél London volt, amit Berlin és Stockholm követett.
Ingyen jegyről már az MTI 1998. július 23-i hírében sem volt szó: nyugdíjaskedvezmény-rendszerről írtak, amit május elején felfüggesztett a légitársaság, de októberre az újraindítását tervezték, sőt, a 65 év felettieken túl kiterjesztették minden nyugdíjasra.
A tavaszi nyugdíjasakció keretében a 65 éven felüliek a vártnál kevesebben, mintegy 1600-an utaztak a Malév európai járatain. A legkedveltebb úti célok közé London és Leningrád tartozott, s a nyugdíjasok szívesen utaztak a németországi nagyvárosokba is
– írták. Nyugdíjas kedvezményt még 2009-ben is hirdetett a Malév, a 70 év felettieknek 40, másoknak 30 százalékos árengedményt kínálva a repülőjegyekből, de ennek szociálpolitikai megfontolásokhoz aligha volt köze.
A 65 év felettiek ingyenes közlekedése a földön jobban bevált, mint a levegőben: talán utoljára 2012-ben merült fel, hogy hozzányúljanak a rendszerhez, amikor Fónagy János a Heti Válasz április 12-i számában megjelent interjúban felvetette, hogy csúcsidőben megszüntetnék a kedvezményt. De inkább nem kockáztattak, és megtartották az ingyenességet, ami 2016-ban 18 milliárd forintjába került az államnak. (RTL)
Szerző
