Végnapjait éli a legendás tokaji borvidék

Ömlenek – legalábbis az ígéretek szintjén – a milliárdok Tokaj-Hegyaljára, a térség mégis egy olyan skanzenre hasonlít, ahol megállt az idő.

Ha kihalnak a mostani hatvanasok, Hegyalján megáll az élet

– Üveghíd meg Fesztiválkatlan. Erre van pénz. Normális, munkahelyteremtő beruházásra nincs. A fiatalok elmennek, az öregeket meg a megszokás húzza a szőlőbe: a nagyapjuk is metszett, szüretelt, ők is metszenek, szüretelnek. De ha kihalnak a mostani hatvanasok, itt, a Hegyalján, megáll majd az élet – kesergett egy zempléni falu polgármestere.

Vajon feltámadhat-e tetszhalottaiból a térség, ahová csak turisztikai fejlesztésre több mint 80 milliárd forintot ígért még a választások előtt az Orbán-kormány? A kis falvak vezetői – jellemzően név nélkül – vállalták a kritikusabb véleményt. Újgazdagok játszótere lehet. Az egyik legfőbb probléma szerintük az a hamis illúzió, miszerint pusztán a tokaji bornak el kellene tudni tartani a vidéket.

A kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket

– A térség munka-erőkínálatának legfeljebb egynegyede köthető a borhoz, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz. Ebből is látszik, hogy pusztán a borászatok nem tudják itt tartani a fiatalokat. Ráadásul az általuk kínált fizetések a minimálbér körül mozognak, ennyiért pedig már nem izzad, nem hajlong egy huszonéves. Inkább elmegy a Dunántúlra, vagy külföldre – fogalmazott egyikük.

Volt, aki sajátos összeesküvés-elmélettel állt elő, miszerint a kormány tudatosan fejleszti vissza a borvidéket, s költ inkább látványberuházásokra, semmint munkahelyekre. Az utóbbi időben saját nevén, vagy strómanokon keresztül számos politikus vásárolt itt területeket. A további terjeszkedéshez arra van szükség, hogy a kistermelőket az alacsony felvásárlási árakkal tönkretegyék, földjeiket megvásárolják, őket pedig napszámosként dolgoztassák a birtokon. Tokaj-Hegyalja így az újgazdagok játszótere lesz, uniós pénzekből épült hotelekkel, felújított kastélyokkal, megszerzett borászatokkal.

A tokaji bor kevés a turizmushoz

– Ha komolyan gondolnák a térség felvirágoztatását, akkor nem a dűlőket összekötő földutakra meg kerékpáros forgalomra költetnének, hanem végre rendbe- s kétsávúvá tennék a 37-es „halálutat” ahol szinte naponta történnek balesetek, ösztönöznék a sokakat foglalkoztató könnyűipar megtelepedését, s ha máshová nem, legalább Szerencsre építenének egy termálfürdőt – csengett egybe többek véleménye. A fürdőre azért van szükség, mert pusztán a tokaji bor, vagy a szép természeti környezet kevés a turizmushoz.Ezért a látogatók inkább Sárospatakot választják, s onnan rándulnak át egy-napra Tarcalra, Tokajba vagy Erdőbényére. Hét közben ezek a települések szinte „lefagynak”, alig van élet. Még a borszaküzletek sem nyitnak ki egész napra.

Kétkezi munkás már szüretkor sincs

A „kirakatban” az sem látszik, hogy Tokaj-Hegyalja egy elöregedő, szociális problémákkal küzdő térség: 27 önálló önkormányzattal rendelkező települése közül a legnépesebb Sátoraljaújhely volt, míg a legkisebb Szegilong. A legutóbbi két népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek közül legnagyobb lélekszámban a roma lakosság van jelen, számuk 2001-ben 3636, 2011-ben 4484 fő volt. A huszonhét településből huszonötben működik szociális konyhai étkeztetés.

Noha kétkezi munkást már szüret idejére is nehezen találni, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács hivatalos honlapján az egyik lehetséges kitörési pontként említi a gyümölcsfeldolgozást – a minőségi szőlő termesztésére kevésbé alkalmas és a parlagon lévő területek megművelésére –, mint olyan megoldást, ami hosszú távon biztosítja a munkalehetőségek bővítését, az életszínvonal növelését, a vidék népességmegtartó erejét.

Most a bodza, meg a cukorcirok menő – szőlőtőkék helyett

Elvileg nyitott kapukat döngetnek: látva az eklektikus szőlőfelvásárlási árakat, az utóbbi években sokan tértek át a bodza termesztésére. Ez a növény igénytelen, nem kell metszeni, gondozása is kevesebbe kerül, mint a szőlőé, így aztán egyre gyakrabban látni a tokaji ültetvények között dombnyi bodzákat. Akadt, aki a szőlőjét is kivágta, hogy erre a gyümölcsre térjen át.

Szerencs környékén pedig mostanság egy másik növény neve kerül egyre gyakrabban szóba: a cukorciroké. Ez egy gabonafajta, de sokkal jobb a tápértéke, mint a cukorrépáé, s a növény minden része hasznosítható. Befektetők zöldmezős beruházással a város határában hoznának létre egy ezt feldolgozó üzemet, ami fellendíthetné a térséget, s megfelelne annak a vágynak is, hogy a könnyűipar újból erőre kapjon itt. A projekt azonban egyelőre akadozik, ezért a helyiek abban bíznak – mint iparági szakértők elmondták, nem teljesen alaptalanul –, hogy a térségben borászatot, kastélyhotelt és kikötőt is vásárló Mészáros Lőrincnek – illetve valamelyik cégének – nemcsak az izocukor, hanem a cukorcirok is felkelti az érdeklődését. Mert akkor már nemigen lesz több akadálya Tokaj-Hegyalja felvirágozásának.

A cukorrépából készült cukrot elfelejthetjük

Az Európai Unió 2007-ben drasztikus lépést tett a belső cukorpiacának csökkentésére, hogy ellensúlyozza a brazil cukornád-túltermelés okozta eladási gondokat. Emiatt előbb a szolnoki, később pedig – miután már nemcsak a termelői, de a feldolgozóipari kapacitások leépítését is anyagilag ösztönözte az unió – a szerencsi gyár zárt be. Kaposvár azért maradt fent, mert az egész országból felvásárolták a megmaradt a répát, kínkeservesen átvészelték a 2008-as évet, később pedig konszolidálódott a helyzet. Az ország ettől függetlenül azóta cukorbehozatalra szorul, mert a kaposváriak egyedül nem képesek teljesíteni minden igényt.

A klimatikus viszonyok változása sem kedvez: a cukorrépa nem igazán szárazságtűrő növény, ilyenkor alacsonyabb beltartalommal lehet betakarítani. Reménysugárként felvetődött, hogy egy cukorcirok üzemet hoznának létre Szerencsen: ennek már van építési engedélye, de finanszírozási gondok vetődtek fel. Pedig ezt a gyárat addig kellene beindítani, míg akad hadra fogható ember, aki még emlékszik arra, hogyan készül a cukor – még ha nem is répából.

(Forrás: Népszava)

Gulyás Gergely 4 milliárdot költhet világörökségi ingatlanokra