Connect with us

Blogbazár

Vidnyánszky Attila miért éppen Udvaros Dorottyát tisztelné? – Mert megérdemli?

vidnyászky
Megosztás

Vidnyánszky Attila legutóbbi szégyenletes döntése még Marika  nénit is, akinek facebook oldalát eddig  az utánozhatatlan  irónia jellemezte, egy nagyon elkeseredett, komoly és dühös bejegyzésre késztette.  

T. Vidnyánszky Attila!

Úgy látom, itt nálunk. magyarban, igencsak divatba jött a múltunk külső megjelenítése. Kormányos urunk Döbröginek, a kormánytagok Móricz Zsiga bácsi zsarátnoki tisztviselőinek, Deustch Tamás honfoglaló törzsfőnöknek avanzsált. Szép is ez. Kellenek a hagyományok. Na de hogy a Nemzeti Színház igazgatója homo erectusosat játsszon nap mint a nap az ország talán legelőkelőbb bársonyszékében.. talán mégis túlzás. Mégiscsak képvisel valamit. Bevallom, vesszőparipám a magyar kultúra leigázása, főleg ahogy a szemem előtt „cserélik” le azt a kevéske értéket, ami még megmaradt. Udvaros Dorottya, feltétlenül közéjük tartozik. Persze tudom, nincs pénz lóvéra, és persze azt is megértem hogy a mai „kultúrhogyishíjják” már nem gyárt le ” feleslegesen ” több tucat tévéjátékot, tévéfilmet, valódi éréket képviselő ” egész estés filmet”, és egyéb oktató jellegű anyagot, mint azok a „mocskostetveskurvateleb@szott” kommunisták.

Hogy mi volt az ok?

Úgy hatvan éve, Major Tamás is összehúzott szemöldökkel rúgta ki Gobbi Hildát a színházi öltözőből, és nem feltétlenül politikai okok miatt, hiszen mindketten egyféle transzparenssel vonultak a dísztribün előtt. Hogy mi volt az ok? Nem tudni. Mindenesetre, bár Gobbi Hilda pótolhatatlan vesztesége lett a színháznak, de tucatszám volt a helyére.. hasonló nívójú jelentkező. Ma már egy színigazgatónak nem feladata a saját zsenijével küszködő Őze Lajosok és Márkus Lászlók kordában tartása, és különösebb dilemmával sem kell küzdeni az évad előtti értekezleten, hogy vajon ki játssza majd a III. Richárd szerepét. Végtelenül sajnálom azon keveseket, akik valóban értéket teremteni lépnek ki a színpadra, és az alulfinanszírozott ” nagymagyarnemzetikultúra ” okán kénytelenek pendlizni a tekintélyt jelentő színpadi deszkák, és egy ócska sorozat díszletei között. Ma már nem az Ötödik Pecsét képkockáinak fontossága ejti rabul a nézőt, hanem szocialista daljátékok bőrébe bujtatott Petőfi filmről próbálják elhitetni, hogy mennyire maradandó alkotás.

Nem a néző dönti el, megmondják nekünk

Igen. Nem a néző dönti el, megmondják nekünk. És aki ezt nem fogadja el, az ” mocskosbalos ” hazaáruló tróger. Most nem kívánok belemenni a ” régen minden jobb volt ” duma boncolgatásába, de való igaz hogy tucatszámra kerültek ki olyan filmművészeti értékek, amelyek talán ötven év múlva is megállják a helyüket.

És hogy milyen volt az akkori színházi közeg?

Őze Lajos, a Volpone című darabban játszotta a pénzsóvár Corbaccio szerepét.. egy alkalommal tökrészeg állapotban. A helyzettől megijedő Székhelyi József azonnal megakasztotta az előadást. A társulat kiutálta az aggódó kollegát, mondva hogy Őze Lajos zsenijének minden megbocsájtható. Ilyen pletykák keringtek akkoriban a színházak körül, és nem határtalanul megalázó, borzalmas helyzetekkel irányították a közfigyelmet a kultúra felé.

Tényleg itt tart egy nép kulturális öröksége?

Ha már adni nem tud többet hozzá, még a meglévőt is felhígítja? Miféle barbár bunkók azok, akik nem tekintik fontosnak a kultúra üzenetét? Hova akarják lealjasítani a magyar ” nemzeti ” szellemet? És vajon miért nem tűnt fel egyetlen bégető szavazónak sem, hogy eltűntek az életünkből a versek, és a valódi értéket képviselő, időtálló gondolatok.

Tisztelt Vidnyánszky Attila!

Sajnos ön is részese a magyar kultúra hanyatlásának, és a szándékos népbutításnak. Ezzel a barbár időket idéző küllemmel, a gőgjével.. és a pitiáner trónbakapaszkodással, amibe ez a mocskos, silány kurzus emelte. Persze jó hírem is van: Ősztől újra indul a Győzike Show. Úgy látszik, ez jutott nekünk.

Még egy történet: talán hallott Latinovits Zoltán és Őze Lajos versengéséről. A vetélkedés tárgya az volt, vajon ki tudja a nagyobb átéléssel elmondani Ady endre: ” Ős kaján ” című versét. Úgy látszik.. tisztelt igazgató úr.. a zsenik mentek.. a mauglik jöttek.. hát így van ez.. nálunk.. magyarban… szóval: ” sáveléromálé.. „

özvegy Bartosné.. Marika..

UI: Persze mit is várjon az ember, ha a becsület fontosságáról papoló Móka Miki szerepét, silány, tolvaj politikusokra cserélték.

(Az eredeti megjelenés helye)

Kacsolódó

 

Vidnyánszky

Szerző