Spiró: demokráciának nálunk a diktatúrák közti átmenetet nevezik

Tovább él a jobbágymentalitás – mondta Spiró György, a Kőbéka című új regényével jelentkező író, aki szerint még a szocializmusban is jobban álltunk.

Előjogok rendszere

Az eheti HVG-nek adott interjúból itt egy rövid szemle.

Magyarországon nem új az a mentalitás, hogy nem munkával, hanem rablással lehet vagyont szerezni. Gyakorlat volt a Horthy-korszakban, a nyilasok idején és a háború után egyaránt.

Ahogy az előjogok rendszere is szinte folyamatosan működött, a dzsentrivilágban és a szocializmusban is, csak a kiváltságosok cserélődtek – magyarázta a Spiró.

Spiró György azt mondta, ebből a hosszú, másfél évszázados folyamatból született meg nálunk – ironikus módon már a rendszerváltás után – a szovjet embertípus, amelynek jellemzője az önfeladó, erőszakos kollektivizmus, a közöny, az engedelmesség a hiszékenység. A regnáló hatalom jól ismeri a léteztetett szocializmus gyakorlatát, és az állam ma ugyanúgy szól bele a gazdaságba és az egyéni sorsokba. Egy félfeudális államkapitalizmus jött létre.

Új regénye miatt utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak. Kiderült számára, hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e utána vagy valami egyéb. Nagy volt a káosz, végül Sztálin döntött, akinek szabad kezet adtak a nyugatiak.

„Kelet-Európában ezeket az átmeneti időszakokat szoktuk pontatlanul demokráciának nevezni, pedig csak arról van szó, hogy még senkinek nem sikerült egyeduralomra vergődnie.”

Arra a kérdésre, hogy a rendszerváltás utáni időszak – amelyet Orbán az átmenet zavaros éveinek nevezett – hasonló volt-e, Spiró azt mondta, a kilencvenes évek elejétől nem győzött csodálkozni, hogyhogy még nincs diktatúra.

„Minden tiszteletem azoké a kelet-európai társadalmaké, amelyek 20-25 évig optimistán kitartottak valahogy. Míg Lengyelországban aktív ellenállást fejtettek ki a diktatórikus próbálkozásokkal szemben, nálunk passzívat.”

További részletek a HVG eheti számában.

(Forrás: HVG)