Connect with us

Kerítésen innen

140 igen, 21 nem – Elfogadták az Alaptörvény újabb, 15. módosítását

140 igen, 21 nem - Elfogadták az Alaptörvény újabb, 15. módosítását
Megosztás

Az Alaptörvény tizenötödik módosításának idején momentumosok egy molinót feszítettek ki a padsorok mögé, az alábbi felirattal: „Minket kitilthattok, de az igazságot nem!”. Latorcai János ülésvezető szavait kürttel próbálták megzavarni, amihez Latorcai János gratulált.

A Momentum-blokád ellenére megkezdődtek a szavazások az ülésteremben. A képviselők mellett megérkeztek a miniszterek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, és Kövér László házelnök is.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Tizenötödik alkalommal módosították az Alaptörvényt

A képviselők végül 140 igen, 21 nem szavazattal elfogadták az Alaptörvény-módosítást. Latorcai János az eredmény kihirdetése után megjegyezte:

„A helyi tiltakozók pedig majd élvezik a megérdemelt jutalmukat”

– derült ki az Index tudósításából.

Ez volt a módosítás-terv

A Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én nyújtották be az Alaptörvény tizenötödik módosítására irányuló javaslatot. Az előterjesztés alapján az alábbiakkal egészülhet ki az Alaptörvény:

  • Az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.
  • A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmének, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme olyan alapvető jog, mely más, az Alaptörvényben biztosított alapvető joghoz képest – az élethez való jogot ide nem értve – is kiemelt jelentőségű, és mint ilyen, ezzel arányos védelmet élvez.
  • A készpénzzel történő fizetés joga alapvető jog. A módosítás illeszkedik azon nemzetközi törekvések közé, amelyek különféle megfontolások alapján fontosnak tartják a bankjegy, illetve pénzérme formában megjelenő hivatalos fizetőeszközök fennmaradását az elektronikus fizetési eszközök egyre gyorsabb térnyerése mellett is. Mindezekre figyelemmel indokolt a készpénzzel történő fizetéshez való jogot a tulajdonhoz való jog mellett, azzal párhuzamosan elhelyezni.
  • A kábítószerek előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének alkotmányos szintű tilalma egyértelművé teszi, hogy Magyarország a közegészség, a közbiztonság és a jövő generációinak védelme érdekében határozottan fellép a drogok legalizálásával szemben. Az állam ezzel világos jogi alapot teremt a szigorú szabályozásra és a megelőzésre irányuló intézkedések hatékony végrehajtására. A módosítás kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
  • Az Alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen.
  • Az Alaptörvény-módosítás alapján a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján lenne jogosult törvényi rendelkezésektől eltérni; egyebekben csak a sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedések meghozatalára lenne jogosult.
  • A fentieken túl a tizenötödik módosítással egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.

Szerző