’48 – ’49: A korszak, amikor egyértelmű erkölcsi fölényben voltunk

1848-49 forradalma és dicsőséges szabadságharca során kiérdemeltük a világ megbecsülését. A szabadságáért bátran küzdő, sokáig a túlerővel szemben is eredményes nép nyilvánvaló erkölcsi fölényben volt az elnyomókkal szemben. Ezt bizonyítják a Götz osztrák vezérőrnagy halála után történtek is

A másfél éves küzdelem azonban sok apró mozzanattal, kiváló emberek kiváló gesztusainak emlékével is megerősítette, hogy nagyon büszkék lehetünk történelmünknek erre a korszakára.

Idézzük most fel a váci csata jeleneteit!

Az 1849-es tavaszi hadjáratban az isaszegi győzelem után Windischgraetz Pest felé várta a honvédsereget, de Görgei tábornok váratlanul északra fordult, hogy a Duna mentén egészen Komáromig nyomuljon. A meglepett osztrák helyőrség Vácnál ütközött meg először a magyar szabadságharc hadseregével.

Vác Alsóvárosban ma is áll a nevezetes híd, ahol az osztrák városparancsnok, Götz vezérőrnagy tüzérsége gyilkos tüzet zúdított az érkező magyar egységekre.

Személyesen irányította a védelmet

Az osztrák főtiszt nem távolból parancsolt kitartást embereinek, személyesen vezényelte a védelmet.

Nagy veszteségek miatt elakadt a magyar roham, de aztán a mieinknél is élre állt egy bátor tiszt, Földváry Károly, és dicsőséges, elsöprő roham következett.

A város elvesztése már csak percek kérdése maradt, de Götz vezérőrnagy továbbra sem menekült, és súlyos sebet kapott.

Götz megkapta a tiszteletet a magyar ellenféltől

Görgei tábornok ekkor saját orvosára bízta az ellenség bátor vezérét, de a seb halálosnak bizonyult. A magyar tisztek körében hunyt el a vezérőrnagy, és a temetését is teljes katonai tiszteletadással, a magyar hadsereg tisztjei jelenlétében szervezték.

Götz vezérőrnagy sírja ma is megtalálható Vácott, az alsóvárosi temetőben, nem messze a nevezetes hídtól.

Önkéntelenül is összevetjük mindezt azzal, ahogyan a szabadságharc leverése után a győztes osztrák hatalom viselkedett vezetőinkkel és egyszerű honvédeinkkel…

(A történetet megörökítette Görgei Artúr, Életem és működésem címmel megjelent emlékirataiban olvasható.)

Kapcsolódó

Magyar zsidók és romák 1848-49-ben