81 éves korában elhunyt Sólyom László – Legyen könnyű neki a föld!

Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. A volt köztársasági elnök 81 éves volt.

Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el

– áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, illetve ezzel egyidőben könyvtárosi képesítést is szerzett.

• 1966-tól a jénai egyetemen kapott állást, ahol a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, és végül német polgári jogból is doktorált.
• 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében,
• 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató.
• 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár,
• 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára,
• 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is volt. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben.
• 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.

fotó: Népszava

Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban,

a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója.

• 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja,
• 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
• 1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt. A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
• 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság,
• 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta

Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.

Jogtudósként

• 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa,
• 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg.
• 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező,
• 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta.

Számos elismerése mellett

• 1998-ban Humboldt-díjjal,
• 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
• 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel,
• 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal,
• 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki.

Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.