Kerítésen innen
Újlipócia zsidó szelleme
Újlipótvárost olykor, és nem is ritkán, a pesti zsidósággal azonosítják. Van is ebben némi igazság, hiszen egykor valóban Ábrahám leszármazottai voltak itt a többség, mára azonban több okból is alaposan kicserélődött a lakosság.
Zsinagóga, az zsinagóga
Köves Slomó és az általa menedzselt EMIH, azaz Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség politikai szerepvállalását lehet vitatni, az azonban tény, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen zsidó tömörülés sem tett annyit a zsidóság új spirituális és valós otthonainak, közösségeinek kialakításaiért, mint ők.
A fentieket támasztja alá az a tény is, hogy vasárnap egyszerre avattak két zsinagógát is, egyet délután Szentendrén, egyet pedig a már említtet Újlipóciában.
Mindkét helyszínen új tóratekercs -a zsidóság szent tekercses- is kerül az adakozó kedvnek köszönhetően a frigyszekrénybe.
Az Újlipótvárosi hatalmas terjedelmű helységnek, amely a szocializmusban az MSZMP étterme volt, ide jártak a Fehér ház dolgozói „közétkezni”, csak egy apró részét nyitották meg, mint zsinagógát. A rengeteg, még kialakításra váró terület a reményteljes jövő képét vetíti elénk.
A hely szelleme
A Zsilip, a Róth Lenke & Simon nevét viselő új zsidó kulturális centrum, amely a zsinagógát is magába foglalja, egy Munkácsról az USA-ba származott család két fiának nagyon komoly anyagi támogatásával valósult meg. Szép példája ez az összefogásnak, hiszen amint azt az idősebbik fivér, Róth Alex elmondta, ő maga nem tartozik a zsidóság Lubavicsi ágához, amit nálunk harminc éve Baruch Oberlander rabbi és felesége alapított, ám mégis megérezte, hogy milyen fontos és támogatásra érdemes ez a terv. Hálából Köves rabbiék a Zsilip névhez csatolták az alapítók szüleinek nevét is.
Ezen az estén lett hivatalos Sámuel Glitzenstein rabbi kinevezése is a közösség vallási vezetőjévé. A fiatal rabbi tíz éve érkezett Magyarországra Izraelből, akkor még neki és feleségének csak három gyerekük volt, mára ez a szám már hétre gyarapodott. A rabbi és családja azóta majdnem tökéletesen megtanulta a nyelvünket is, aminek nehézségét azzal a rá jellemző kedves mondattal érzékeltette a rabbi, akit mindenki csak Glicinek szólít, hogy
„Két dolgot tanul az ember egész életén át: a tórát és a magyar nyelvet.”
Sámuel Glitzenstein béketeremtő képességéről legyen elég annyi, hogy ő az egyetlen EMIH-hez tartozó rabbi, aki felkérésre egy, a MAZSIHISZ (a szomszéd vár) fennhatósága alatt működő gyülekezet, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija is.
Az átadások pontosan egy héttel előzték meg a zsinagógai naptár szerinti újesztendőt, amikor a zsidóság átlép az 5780-ik évébe.
Hasonló
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Elon Musk-ot a Szaharov-díjra! – Orbán és a Patrióták értélítélete
- Tuzson Bence, a virtigli közszolga a gáton
- Juszt-matek a 38. hétre: 80 milliárd + napi 400 millió, azaz 36.8 milliárd = tesók között 116.8 milliárd forint
- Jó hír a motorsport szerelmeseinek: MotoGP futam lesz a Balaton mellett
- Figyelem! Eltűnt egy 13 éves általános iskolás kislány
- Több halottat is rejtett egy szegedi lakás
- Jön az ár – Budapest közlekedése
- Havas Henrik: engem nem kell megmenteni
- Minden ellenkező híreszteléssel szemben marad a csendes, napos ősz
- Budai Gyula közszolga nem saját súlycsoportjába valóval kezdett ki, tockos lett a jutalma
aser
2019.09.24 16:17 at 16:17
Amíg az EMIH a magyar zsidókért dolgozik,a MAZSIHISZ semmit sem csinál.Csak a haverjait sgíti.
Pedig lenne még romos Zsinagóga,amit meg kellene nyitni!
Sopron Papréten (romos)
Rákospalota Régi Fóti úton (Könyvraktár)
Zugló Jávorka Ádám (romos)Zsinagóga
Angyalföld Dózsa Gy. úti (Honvéd vívóterem)