Hosszú és türelemmel viselt betegség után 2019. december 9-én életének 97. évében otthonában elhunyt Varga Imre szobrászművész.
Varga Imre szobrászművész,
a Nemzet Művésze; Budapest, Hajdúböszörmény és Siófok Város Díszpolgára, Munkácsy-, Kossuth- és Herder-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész, a Magyar Érdemrend Középkeresztjénekkitüntetettje, Prima Primissima díjas, a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia egykori levelező tagja, a Német Szövetségi Köztársaság I. osztályú érdemrendjének kitüntetettje, a brit Jean Masson Davidson díj kitüntetettje, az Olasz Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének lovagja, a Francia Köztársaság Művészeti Érdemrendje Parancsnoki Jelvényének és más díjaknak kitüntetettje.
Életművének mintegy háromszáz darabja
látható Magyarországon és külföldön, és már életében múzeumot kapott.
„Somogyban nőttem fel, és mint minden vidéki gyereknek, első számú eszközöm a bicskám volt. Botvégeket farigcsáltam, a vadgesztenye puha beléből pedig fejeket”
– idézi fel az Index Varga saját szavait gyerekkoráról. A II. világháborúban pilóta lett, az amerikaiak fogságába esett, ahonnan 1945-ben tért haza. Polgári háttere és repülőtiszti múltja az új rendszerben nem volt jó ajánlólevél, így 1948-ban gyári munkás lett, de 1950-ben végül bejutott a Képzőművészeti Főiskolára. 1956-ban diplomázott. Első köztéri szobrát, két játékos mackót Gyöngyösön állították fel 1958-ban.
Siófok Díszpolgára címet 1985-ben kapta a képzőművészet terén elért kimagasló érdemeiért, mellyel Magyarország és Siófok város hírnevét is öregbítette. Az elhunytat Siófok Város Önkormányzata saját halottjának tekinti.