Banánköztársaság
Magyar a magyarnak külföldről: money, money….
Csak ritkán beszélünk arról, hogy a külföldre távozott (kényszerült) magyarok összességében milyen gigászi pénzzel támogatják itthon maradott hozzátartozóikat, és ezzel akarva, akaratlanul a magyar gazdaságot is.
Csak ritkán beszélünk arról, hogy a külföldre távozott (kényszerült) magyarok összességében milyen gigászi pénzzel támogatják itthonmaradott hozzátartozóikat és ezzel akarva, akaratlanul a magyar gazdaságot is.
„Mindig magasabbra”
2019-ben több mint 158 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyar munkavállalók. A legtöbbet, mintegy 65 milliárd forintot Németországból utalták Magyarországra- kezdi cikkét a Növekedés.hu, majd így folytatja:
„1995 óta egyre több pénzt utalnak haza a külföldön élő és dolgozó magyarok – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól. A tendencia a 2008-as globális pénzügyi válság óta gyorsult fel.”
Míg 2008-ban 10,3 milliárd forintot utaltak haza az országhatárainkon kívül dolgozó magyar munkavállalók, addig 2019-re ez az összeg 158,3 milliárd forintra hízott.
Külföldről kapott munkavállalói hazautalás, milliárd forint
Forrás: KSH, növekedés.hu
Ország-sorrend
Az egyes országok közül toronymagasan Németországból utalták haza a legtöbb pénzt a magyarok: a hazautalások összege 2019-ben megközelítette a 65 milliárd forintot.
A sorban Ausztria volt második, míg az Egyesült Királyság végzett a harmadik helyen. A Németországból hazautalt nagyobb összegek többek között a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés jelentősebb súlyával magyarázható.
Forrás: KSH, növekedés.hu
Külföldön dolgozó magyarok száma
A legtöbb magyar a szomszédos Ausztriában dolgozik, számuk tavaly meghaladta az 50 ezret. Németországban több mint 26 ezer, az Egyesült Királyságban pedig nagyságrendileg 5 ezer magyarnak volt állása. 2020-ban összesen közel 100 ezer magyar állampolgár vállalt külföldön munkát. Számuk 2019-hez képest 16 ezer fővel csökkent, ami alapvetően a koronavírus-járványra és annak negatív gazdasági, egészségügyi hatásaira vezethető vissza.
Kik a kedvezményezettek?
A témával évekkel ezelőtt fogalakozott a Portfólió egy elemző cikke is:
Évek óta ellentétes adatok jelennek meg azzal kapcsolatban, mekkora összeget utalnak haza évente a külföldön dolgozó magyarok. Az MNB statisztikája a fizetési mérlegben 3 milliárd euró körüli külföldön szerzett jövedelmet regisztrál, az azonban a teljes bruttó fizetés, amiből érdemes levonni az adókat, járulékokat, a külföldi magyarok megélhetési költségeit és az ottani megtakarításokat. Vagyis a folyó fizetési mérlegben kimutatott összegnek valójában semmi köze a ténylegesen hazautalt pénzhez, arról pedig, hogy ténylegesen mennyi a hazautalás, sokáig csak sejtéseink lehettek.
Tavaly a Hitelintézeti Szemlében megjelent Kajdi László tanulmánya, amiben további információkat publikált a hazautalás folyamatáról. Egy jegybanki tanulmány szerint
a hazautalás a magyar háztartások mintegy 1,6 százalékát érinti, vagyis a több mint háromezres mintát felsúlyozva több mint 67 500 háztartás kaphat ilyen jellegű támogatást külföldről.
Miért fontos a hazautalt jövedelem?
A Statisztikai Szemle 97. évfolyamának 8. számában egy újabb tanulmányban elemzik a hazautalás kérdését a szakemberek. A Kajdi László, Ligeti Anna Sára, Nagy-Jamalia Natalie, Schwartz Antónia Éva által írt, „A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői” című tanulmány kiemeli, hogy a külföldről érkező jövedelmeknek elsősorban a fogyasztás szempontjából van jelentősége, hiszen a fogadó háztartás itthon elkölthető jövedelme is emelkedik.
A további előnye írják, ezeknek a pénzáramoknak, hogy időben stabil forrást jelentenek, azaz a fogadó országnak gazdasági visszaesése idején is akár változatkanul rendelkezésre állnak csökkentve ezzel a fogadó háztartások kitettségét,mivel ezen jövedelmek egy másik ország – a külföldi mukavállalás helyéhez – gazdaságához kötődnek- jegyzik meg a kutatók.
A tanulmány szerzői három különböző adatbázist fésültek össze, hogy további információt kapjanak a hazautalások jellegzetességeiről:
- A KSH 2016-ban készített Mikrocenzusát, ami egy mini népszámlálásként is felfogható, hiszen a megkérdezett 440 ezer magyar háztartás a teljes lakosság tizedét képezte le. Az ehhez kapcsolódó önkéntes kérdőívet 41 ezer háztartás töltötte ki többek között a kivándorlással kapcsolatban.
- 2017-ben szintén a KSH készítette a HKÉF-felmérést (Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel), melybe bekerült egy kérdés a külföldről kapott támogatásokról, azonban ebben nem kellett beszámolni az érintetteknek a támogatás összegéről.
- Szintén 2017-ben az MNB és a KSH közösen készített egy „Családi segítségnyújtás” című lakossági adatfelvételt, melyben kifejezetten a hazautalásokkal kapcsolatban. Ebben eredetileg 3000 háztartást kerestek meg, végül 1325 esetben sikerült interjút rögzíteni.
Mind két idézett cikk alapján megalapozottnak tűnik, hogy a rossz helyzetben lévő háztartások kapnak ilyen segítséget, de az is, hogy ezeknek a támogatásoknak az összege ott nagyobb ahol nem a napi megélhetés érdekében kell felhasználni azokat.
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátság-horoszkóp itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár