Kerítésen innen
A Tungsram több mint 3 000 dolgozójára kényszer-szabadságolás vár
A Tungsram vezetője közölte: a cég súlyos kihívásokkal küzd, miután 2020-ban és 2021-ben is veszteséget termelt.
Miután az idei első negyedév sem úgy alakult, ahogy a Tungsramban tervezték, a cég részleges gyárleállásra készül áprilisban, hogy „áttervezhesse kapacitásait a vevői igényekhez képest, és meglévő készleteit is eladhassa”.
Hétfőtől ezért egy hétre – a nagykanizsai LED-területen április 22-ig – leállás van, amelyhez hasonló minden évben van, de csak a nyári időszakban, az érintett munkavállalóknak erre az időre szabadságot adnak ki – közölte a társaság elnök-vezérigazgatója, Jörg Bauer a Zalai Hírlap szombati számában.
A Tungsram vezetője közölte: a cég súlyos kihívásokkal küzd, miután 2020-ban és 2021-ben is veszteséget termelt. Kétfajta kormányzati segítségre számít az elnök-vezérigazgató, az egyik az állami, önkormányzati megbízások, különböző energiahatékonysági programok beindítása, amin a jelenlegi gazdasági környezetben mindenki csak nyerne a kisebb fogyasztás, a jobb minőségű világítás miatt. A másik lehetőség a kormányzati vissza nem térítendő támogatás vagy tőkeinjekció.
A kialakult gazdasági helyzetet egy példán keresztül is szemléltette a Tungsram elnök- vezérigazgatója. Mint arra rámutatott: egy hagyományos izzó önköltsége 60 százalékkal emelkedett a múlt évhez képest az energiaárak növekedésének eredményeképpen. Ezt az áremelkedést nagyon nehéz átadni a vevőknek, akiknek az olcsó, kínai LED-lámpák megvásárlása kedvezőbbnek tűnhet.
A Tungsram közben olyan újításokkal is foglalkozik, mint például a zárt rendszerű, talaj nélküli növénytermesztés, ahol magas hatásfokú LED fényforrások biztosítják a „napfényt” a növényeknek. A cég budapesti telephelyén, a vertikális farmon így termesztenek mizunát, rukkolát, és epret is.
Komjáthi Imre, országgyűlési képviselő a facebookon írt arról, hogy „a 19. század óta működő emblematikus fényipari vállalatot a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította. Az elmúlt években folyamatosan apadt a foglalkoztatottak száma, kétévente 1000 ember tűnik el a gyárakból.”
Hiába vannak műszakpótlékok, ha a kevés megrendelés miatt alig vannak műszakok
„Régóta okoz problémát a munkabérek alacsony szintje, két évvel ezelőtt a cafetéria is megszűnt, továbbá hiába vannak műszakpótlékok, ha a kevés megrendelés miatt alig vannak műszakok.”
A vállalat dolgozói felhatalmazást adtak a szakszervezeteknek a sztrájkbizottság felállítására, mert a kormánnyal 2019 óta stratégiai partnerségben lévő, magyar tulajdonú cég vezetése egyoldalúan felmondta a kollektív szerződés több pontját is.
A három felmondott pont a három legfontosabb:
- a felmondási időt, a végkielégítést és csoportos létszámleépítés esetén a vállalatnál dolgozó házastársak védelmét érinti.
- A cég ezekkel tudja olcsóbbá tenni a dolgozók kirúgását.
- A hatályos jogszabályok értelmében sincs lehetőség sztrájkkal rábírni a munkáltatót hogy elálljon a kollektív szerződés oly módon történő megváltoztatásáról, amely a szakszervezetek szerint sértik a dolgozók érdekeit, hiszen a sztrájktörvény 2010-es módosítása megtiltja, hogy a dolgozók egy kollektív megállapodás megváltoztatása érdekében kezdeményezzenek munkabeszüntetést.
„Kirúgás rövidebb felmondási idővel, kevesebb végkielégítéssel, 9 helyett 3 hónapig járó álláskeresési járadékkal.
Erre (is) szavaztak a választók?” – teszi fel a költői kérdést Komjáthi.
Forrás: ZAOL
