Magyarország barátságtalannak nyilvánítva – Döntöttek az oroszok

„De facto barátságtalan országnak” tekinti a Kreml az összes olyan államot, mely szankciókat szavazott meg Oroszország ellen, mondta Dmitrij Peszkov orosz kormányszóvivő március elején, úgyhogy nem jelent meglepetést, hogy Oroszország hozzáadta Magyarországot is az úgynevezett „barátságtalan országok” listájához – közölte most az orosz állami hírügynökség.

A listát a háború kitörése után hozták létre,

és a rajta szereplő országokkal szemben számos szankciót vezettek be az oroszok. Ezek közül az egyik legjelentősebb intézkedés az, hogy a listán szereplő országok kizárólag rubelben fizethetnek az orosz gázért. Az Európai Uniót külön entitásként, már a kezdetek kezdetén is hozzáadták a listához, Magyarország azonban név szerint nem volt rajta (ellentétben több másik uniós állammal). Később aztán arra is volt példa, hogy uniós tagállamok külön-külön is felkerültek a listára: tavaly nyáron például Szlovákiát, Szlovéniát, Horvátországot, Görögországot és Dániát adták hozzá, amelyek egytől egyig mind az unió tagjai.

Most Jevgenyij Staniszlavov, Oroszország budapesti nagykövete közölte egy interjúban, hogy Magyarország is felkerült a listára. A diplomata azt mondta, hogy

Magyarországot a szankciókhoz való csatlakozás miatt az Oroszországgal szemben barátságtalan országok közé sorolják, de a párbeszéd csatornái nyitva maradnak

– mondta Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet a RIA Novosztyinak adott interjújában.

„Budapest pragmatikus álláspontot képvisel, amely az EU- ban és a NATO-ban szövetségesei nyomására sem adja fel „

– mondta a diplomáciai képviselet vezetője.

Egy bizonyos mértékig ebben Budapest sikeresnek is bizonyult, de ettől még tény: Magyarország aláírta az összes brüsszeli szankciós csomagot, és be is kell tartania azokat. Ezért minősítették Oroszországgal szemben barátságtalan országnak, amellyel szemben válaszlépéseket lehet tenni

– mondta Jevgenyij Staniszlavov a RIA Novosztyinak.

A nagykövet arról is beszélt, hogy a szankciók a magyar–orosz együttműködés minden területét (politika, kultúra, gazdaság stb.) negatívan érintik, és arra panaszkodott, hogy az orosz nagykövetségen sem tudnak normálisan dolgozni. Hozzáfűzte, mindemellett a magyar fél nyitott maradt a konstruktív párbeszédre, továbbra is nyitva vannak a diplomáciai csatornák.

Nincs itt semmi látnivaló….

Szijjártót a jelek szerint ez nem lepte meg.

Itt semmi újdonság nincsen, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik

– fogalmazott. Kiemelte, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megbízható, a Gaprom megbízható partner, ez az évi 4,5 milliárd köbméter biztosítja hazánk ellátásbiztonságát hosszú távon. Mint közölte, az éves fogyasztás 9-10 milliárd köbméter, s ebből kétmilliárdot tehet ki a jövőben az azeri forrás.