Hernádi Zsolt: nem történt semmilyen megvesztegetés. A Mol elnök-vezérigazgatója kilenc év után adott interjút a horvát RTL-nek

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az RTL horvát kereskedelmi televíziónak adott exkluzív interjújában pénteken este megismételte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el Mol-INA ügyben. Hozzátette: „a nemzetközi választott bíróságok – beleértve a Horvátország által delegált bírókat is – egyhangú döntéssel mondták azt, hogy itt nem történt semmilyen megvesztegetés”.

A horvát alkotmánybíróság elutasította Hernádi Zsolt alkotmányjogi panaszát

Kilenc hónappal azután, hogy a horvát alkotmánybíróság elutasította Ivo Sanader volt horvát kormányfő alkotmányjogi keresetét a Mol-INA-ügyben, a taláros testület most az ugyanabban a perben elítélt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója panaszát is elvetette – közölte szerdán a HRT horvát közszolgálati televízió.

A Mol Csoport az MTI-vel azt közölte: Horvátország ismét figyelmen kívül hagyott három független nemzetközi bírósági ítéletet, melyek szerint megalapozatlan a Hernádi Zsolt elleni eljárás

A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.

A horvát szervezett bűnözés elleni ügyészség 2011-ben emelt vádat Ivo Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emeltek. Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.

Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Ivo Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Robert Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.

2018 őszén az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit és elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület elutasított és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely így jogerőre emelkedett.

A horvát legfelsőbb bíróság még 2021-ben erősítette meg a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader és Hernádi Zsolt egyesített perében

A testület indoklása szerint Ivo Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik 5 millió eurót nem fizették be. Bár Robert Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy visszafizeti az említett 5 millió eurót, ez egyelőre nem történt meg.

Az ítélet után Ivo Sanader és Hernádi Zsolt az „eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt” a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A horvát sajtó szerint az alkotmánybíróság azért kezelte külön a két ügyet, mert az elítéltek teljesen más okok miatt éltek panasszal. 

A Mol Csoport MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a horvát alkotmánybíróság döntésével, melyben elutasította az elnök-vezérigazgatójának panaszát, újabb fejezetéhez érkeztek egy jogilag nehezen magyarázható eljárássorozatnak. Álláspontjuk szerint Horvátország ismét figyelmen kívül hagyta három független nemzetközi bíróság ítéletét, amelyek egyhangúlag kimondták, hogy nem történt korrupció a Mol INA-ban történő tulajdonszerzése során. 

„Ha pedig nem történt vesztegetés, akkor vesztegető sem lehet, tehát az egész eljárás, ahogyan azt mindig is állítottuk, megalapozatlan Hernádi Zsolt és a Mol ellen is”

– hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az INA a Mol irányítása alatt és a vállalatcsoport szerves részeként a térség egyik legjobb vállalatává vált az elmúlt 13 év alatt. 

Hernádi Zsolt kilenc év után adott interjút a horvát RTL-nek

A horvát alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről, amelyben elutasították alkotmányjogi panaszát, elmondta: maga is a sajtóból értesült róla, de ezt a tényt a horvátországi jogi eljárások elmúlt 12 éves menetének tükrében nem tartja meglepőnek.

„Ezzel együtt ez csak annak a folytatása, ami eddig is történt ebben az egész ügyben. Mindez nemcsak nekem érthetetlen, hanem igazából mindenkinek, aki nemzetközi szinten foglalkozott ezzel”

– mondta.

Az ellene zajló eljárásokkal, és a Horvátország által kiadott nemzetközi elfogatóparanccsal kapcsolatban Hernádi Zsolt hangsúlyozta: „méltatlan, hogy ez megtörténhetett”, tekintettel arra, hogy hitelt érdemlő bizonyítékokat az eljárás semmilyen szakaszában nem mutattak be. „

Utalt arra is, hogy a nemzetközi választottbíróságok nemcsak a horvátországi vádakat és eljárást, hanem az ügy horvát koronatanúját, Robert Jezicet is minősítették. Az elnök-vezérigazgató szerint „nincs olyan bíróság, amelyik Robert Jezicet megbízható tanúnak tudja minősíteni. Ennek alapján viszont, hogyha nem megbízható tanú, mindaz, amit elmondott, az abban a formában nem igazolható”.

Hernádi Zsolt az interjúban kitért arra is, hogy a MOL 2009-ben a csőd széléről mentette meg a horvát energiavállalatot. „Amely mára egy kiválóan működő vállalat, amelyre mindannyiunknak büszkének kellene lenni” – húzta alá.

„Ha nem vesszük át az INA irányítását, akkor az INA-t felszámolják és darabokra szedik” – fogalmazott a MOL-csoport vezetője, és arra is rámutatott, hogy az elmúlt közel 15 évben 3,8 milliárd eurónyi befektetés történt az INA-ban, és nincs még egy olyan horvát vállalat szerinte, amelyről ugyanez elmondható. 

Hernádi Zsolt úgy értékelte: az INA és a MOL viszonyában szó sincs horvát-magyar ellentétekről, hiszen a MOL-csoport egy nemzetközi vállalat, ahol számos nemzetiség dolgozik, az INA pedig nagyon fontos szerepet tölt be az életében.

 Jelezte: „továbbra sem szeretnénk eladni az INA-t, mert az INA szerves része a MOL-csoportnak, együtt vagyunk jók. Ez egy szép, európai sikersztori”.

Az elnök-vezérigazgató kitért az elmúlt évek hatékonyságjavító intézkedéseire is.

Úgy vélte: rengeteg megtakarítást értek el abból, hogy hatékonyabban kezdték el működtetni a céget.

„Soha nem tudták azt mondani, hogy rosszabb lett az INA, mert sokkal jobb lett. Ugyanazt a termelési értéket hatékonyabban állítja elő” – mutatott rá végezetül Hernádi Zsolt, aki szerint az INA már ma is Közép-Európa egyik legmeghatározóbb energiavállalata, és a MOL-nak továbbra is az az érdeke, hogy egy jól működő vállalat legyen.