3 millió ember örül annak, hogy nap, mint nap kirabolják őt, a gyerekét, de még az unokáját is – Újabb két ember pakol…..

Nem nagyon van köztünk olyan, aki ne hallotta volna rokonától, ismerőseinek egyikétől-másikától a mondatot: pakolunk és elköltözünk az országból. Sokak megélhetési problémák miatt döntenek a kivándorlás mellett, de legalább annyian sokalltak be a Magyarországon eluralkodó parancsuralmi rendszertől, a mentális, depresszív légkörtől és abból, hogy kilátástalan a változás.

Aki nem hajlandó rámenni…..

„Pakolunk. Néhány nap, és itt hagyjuk Magyarországot (…) Azért megyünk el, mert az elmúlt években napról-napra lett élhetetlenebb hely Magyarország, ami mind kevésbé demokrácia, mind kevésbé jogállam, ahol egyetlen elmebeteg ember dönt mindenről. Mindenről.”

– ezzel a felütéssel kezdődik Vági Márton újságíró csütörtök esti, nyilvános Facebook-bejegyzése. Vági a Bahir.hu főszerkesztője volt, írt az Azonnalinak és a Magyar Hangnak is. Leginkább közéleti, politikai és sport témájú cikkeket és véleményeket közölt.

„Pakolunk….

Néhány nap, és itt hagyjuk Magyarországot, a családtagjainkat, a barátainkat, minden ismerősünket, a teljes eddigi életünket. Nincs ebben semmi vidámság. Nem azért megyünk el, mert nincs jobb dolgunk, nem azért megyünk el, mert épp ehhez van kedvünk, és még csak nem is kalandvágyból megyünk el.

Azért megyünk el, mert az elmúlt években napról-napra lett élhetetlenebb hely Magyarország, ami mind kevésbé demokrácia, mind kevésbé jogállam, ahol egyetlen elmebeteg ember dönt mindenről. Mindenről.

Nem jó olyan országban élni, ahol az önmagát nemzetinek és kereszténynek hazudó elit kirabolja az embereket, ahol segghülye strómanokból csinálnak milliárdosokat, ahol végtelenül gyenge képességű propagandisták százmilliókból hazudoznak a közösségi médiában, ahol a kormány egyre nyíltabban orosz érdekeket szolgál ki, ahol Európa pöcegödre lesz az országból.

Iszonyatosan fáj látni azt, hogy mi lett Magyarországból, hogy miképpen épült le az ország és a társadalom együttesen. Hogy korábban általam értelmesnek tartott emberek is felmondják a propagandát, hogy az agymosás milyen szinten működik, hogy 3 millió ember örül annak, hogy nap, mint nap kirabolják őt, a gyerekét, de még az unokáját is.

Nekem ebből kurvára elegem van, változtatni viszont nem tudok rajta

3 millió embernek ez kell, ettől boldog, hát akkor egészségükre.

Én pedig lassan végzek a pakolással, pár bőröndbe beteszem az egész életemet, és elmegyek az ismeretlenbe. Nem szívesen teszem. Nagyon sokan fognak iszonyatosan hiányozni, de az, amit a Fidesz az országból csinált az nem.

Én nagyon szeretem Magyarországot, nagyon szeretem a magyar kultúrát, a magyar történelmet, irodalmat, gyerekkori álmom volt, hogy itt éljek és tanár legyek, ezért jelentkeztem anno PhD-ra is, ezért szereztem diplomákat, de ez az álom – egyelőre – véget ért.

Ezúttal is puszilom a modellváltásra szavazó gerinctelen, gyáva, megalkuvó senkiket. Mindannyiótokat. Remélem olvassátok, és ahogy eddig is, most is az én írásaimmal fogtok foglalkozni az egyetemen. Ahelyett, hogy gerincet növesztenétek.

Remélem, hogy megélem még a napot, amikor megbukik ez a rendszer,

amikor börtönbe kerülnek a fideszes politikusok és propagandisták, amikor Magyarország egyszer újra demokrácia és jogállam lesz. Mert szeretnék visszajönni, szeretnék Magyarországon élni és alkotni, szolgálni a hazámat, de nem így, nem ilyen légkörben, nem ilyen körülmények között.

Így képtelen vagyok rá, képtelen vagyok szeretni azt, amivé ez az ország vált.”