Utánajártunk- Mit gondol mit jelent az EMKE?

A Blaha Lujza tér egyik sokat látott, és szinte minden budapesti által ismert épületének elnevezéséről rántjuk le most a leplet. A névadó, hatalmas közadakozásból építette az épülete. Az EMKE ház földszinti kávéházában  működő cigányzenekaráról még sláger is született.

Mit rejt a név

Az EMKE eredetileg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület betűszava. Az egyesület 1884-ben alakult, azzal a céllal, hogy az 1861 óta működő nagyszebeni ASTRA egyesülethez hasonlóan fejlessze az erdélyi magyarság közművelődését és közjólétét. Az alakuló ülést 1885. április 12-én, a választmányi gyűlést pedig 1885. augusztus 31-én tartották.

Az első világháborúig 16 megyei fiókszervezet, 3,4 millió korona vagyon, két nagybirtok, 268 községi iskola, 77 óvoda, egy árvaház, egy algyógyoni parasztiskola, 214 községi és 24 katonai könyvtár, valamint 431 faluban 12 000 írástudót oktatott. Szerepet játszott az ipar- és földbirtokpolitikában is, ipari, fogyasztási és hitelszövetkezeteket hozott létre.

Az EMKE szava!

Sándor József évtizedekig volt az egyesület főtitkára, a Magyar Nemzeti Párt (OMP) bukaresti szenátora. 1941-ben az EMKE-ben hagyományosan népnevelő szerepet játszó munkásértelmiségiek egy csoportja Balogh Edgár, Jordáky Lajos, Józsa Béla, Nagy István tüntetést szervezett a nemzetiszocialista háborús politika és terjeszkedés ellen. Sándor József itt a demokrácia védelmében mondott beszédet, de hamarosan szervezett jobboldali támadás miatt kiszorult a vezetésből. Az EMKE demokratikus újjászervezésére csak 1944 végén került sor, Kiss Jenő vette át a főtitkári tisztséget Sándor Józseftől, akit újra elnökké választottak.

Az EMKE olyan népszerű művek és szerzők kiadója is volt, mint például: Nagy István Árvíz előtt című drámáját, Bözödi György 1848-49-es dokumentum-, levél- és cikkgyűjteményét Erdély szabadságharca címmel, valamint Csokonai, Szemere György, Móricz, Tömörkény és Tamási Áron egyfelvonásosait Lelkes színház címmel. Az EMKE tevékenységét 1946-ban a Magyar Népszövetség Közművelődési Osztálya (MNSZ), majd a szocialista állami művelődési szervek vették át.

Az épület mára már csak egy  a főváros új funkcióit kereső múltba révedő mementójai közül, amely remélhetőleg csak átmenetileg, de belesimul a szürkeségbe.

(A Wikipédia segítségével)

Ezeket olvasta már?