Kerítésen innen
Új KRESZ a láthatáron – Lázár János szerint a magyar utakon a balesetek 60 százalékát a rossz járművezetői döntések okozzák
Lázár János szerint elavult és épen ezért átdolgozásra szorul a magyar KRESZ.
Lázár szerint az Árpádhídi gázoló gyilkosságot követett el
a miniszter szerint, át kell dolgozni a KRESZ-t. Gyilkosságnak tartom – röviden így értékelte Lázár János a VG szerint az Árpád hídon történt gázolást, amelyben egy vétlen kerékpáros az életét vesztette. Az építési és közlekedési minisztert egy keddi sajtótájékoztatón kérdezték erről újságírók, amelynek témája eredetileg az új állami beruházási törvény elfogadása volt. A tárcavezető kifejezte reményét, hogy akik az okozói voltak a balesetnek, elnyerik méltó büntetésüket. Azt mondta:
arról lehet vitatkozni, hogy a hatályos jogszabályok túl enyhék-e, de a történteket ez már nem befolyásolja. Hozzátette: ha az érintették betartották volna az érvényes szabályokat, a tragédia nem következett volna be.
az Építési és Közlekedés- és a Belügyminisztérium közösen megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát .
Az átalakítást ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Miért kell módosítani a KRESZ-en?
A közlekedési jogszabályok módosítására azért van szükség, mert egyszerűen nem adnak választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre. A miniszter, külön kiemelte a budapesti közlekedési helyzetet.
A fővárosi utcák használóinak száma radikálisan megnőtt és ennek kezelése elsődlegesen a fővárosi önkormányzat feladata. De ezen felül az is igaz, hogy a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán, már pedig ezt a szempontot érvényesíteni kell a szabályozásban.
A KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk és melyiket nem.
Komoly változtatásokra készülnek
Lázár János azt is mondta, hogy nem zárja ki a szigorításokat, így például mérlegelik azt is, hogy alkalmazzák az átlagsebesség mérését Magyarországon. Egyúttal arról is beszélt, hogy időről időre felmerülnek olyan elképzelések, hogy a magyar autópályahálózat külső, lakott területtől távoli szakaszain, milyen sebességkorlátozások legyenek érvényben. Példaként Ausztriát hozta, ahol ugyancsak hosszas vita volt arról, hogy bizonyos helyeken 150 kilométer per órára emeljék a maximálisan engedélyezett tempót. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem feltétlenül ez a jó irány, de az abszolút tiltásban sem hisz.
Változhat a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszere
A tárcavezető azt is közölte, hogy a hivatalos statisztikák (ennek forrása a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet, a KTI jelentése) szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye. –
„Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok”
húzta alá. Ezért kilátásba helyezte, hogy a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét érdemben át kell gondolni, és személyesen is azt tervezi, hogy át fogja alakítani a személyautóra vonatkozó jogosítvány kategóriáját.
„A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nem csak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni”
– emelte ki Lázár János.
Szerző
