Hiába várták az Országgyűlés népjóléti bizottsága ülésére az ellenzéki képviselők Pintér Sándor belügyminisztert. A rendezvényen sem ő, sem a kormánypárti politikusok nem jelentek meg, ahol a 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek utóéletéről szerették volna kérdezni a tárcavezetőt. A DK politikusa, a grémiumot vezető Varga Zoltán azt akarta megtudni, indult-e bárki ellen büntetőeljárás a túlárazott és nagyobb részben felesleges bevásárlás miatt.
A gyanús közbeszerzések dokumentumainak egy részét egyébként a külügyben bedarálták!
A lélegeztetőgépek ügye évek óta húzódó kérdés, és máig nincs válasz például arra, hogy a Fourcardinal Tanácsadó Kft. miként adott el több mint 17 milliárdért ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek, amiből két év alatt több milliárd forintnyi forint profitot realizáltak. A nagy siker után pedig úgy döntött a tulajdonos, hogy sietve végelszámolással megszünteti a hatalmasat kaszáló társaságot.
Azt, hogy túlárazott volt a beszerzés, abból is tudható, hogy a Direkt36 által 2020 augusztusában összegyűjtött és elemzett
nemzetközi kereskedelmi adatok szerint az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet. Ugyanis 2020 márciusa óta mi fizettük a legmagasabb egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért.
A koronavírus-járvány csúcsán, ugyanazon év áprilisában például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat kellett leperkálnunk. Igen sok gépet, több mint 6000 darabot egyébként egy maláj cég, a GR Technologies közvetítésével vette Magyarország 170 milliárd forintért. A gépek átlagára így 57 ezer euró volt, ami jelenlegi árfolyamon 22 millió forint.
Ami ugyancsak aggályos, hogy miért volt szükség közvetítő bevonására? A pénz egy jelentős részét ráadásul nem a beszállító cégnek utalták, hanem a vállalkozás vezetőjének saját számlaszámára.
A második legmagasabb egységárat Szlovéniában fizették,
ahol kormányválság alakult ki a túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések miatt, és 2020 nyarán őrizetbe vették a gazdasági minisztert, annak helyettesét, valamint lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány. A gépek megvásárlása kapcsán túlárazásra és irányított tendereztetésre gyanakodott az ügyészség.
Nem mellesleg első fokon idén áprilisban négy év letöltendő börtönt kapott Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta országrészének, a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak a miniszterelnöke. Fadil Novalicot és két társát azért ítélte el a bíróság, mert a koronavírus-járvány ideje alatt gyanúsan magas áron szerzett be lélegeztetőgépeket az ország Kínából.
És nálunk mi történt? Semmi….
A gépek raktárakban rohadnak, amelyek egy része inkább csak légzéssegítő, tehát a covidos betegek számára alkalmatlan lett volna. Ugyanakkor mindenki tudta: jó, ha legfeljebb kétezer gép működtetéséhez állt rendelkezésre szakszemélyzet.
Nem mellesleg a külügyben már 2021 novemberében megsemmisítették a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. A vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetőek – ez derült ki azokból az dokumentumokból, amelyeket a külügyi tárca küldött meg a Transparency International Magyarországnak egy, a közérdekű adatigénylésre vonatkozó kúriai ítélet nyomán idén májusban.
Ettől nem leszünk okosabbak
Az viszont kiderült, hogy ezekből a lélegeztetőgépekből egyetlen darabot sem sikerült eladni, de amint azt a Klubrádió Reggeli gyors című adásában nyilatkoztam – egyelőre semmi nincs veszve. Felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, miszerint akit
„idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”.
Ebben a nagyságrendben az akár öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható cselekmény
Emiatt bárki feljelentést tehet, és a nyomozást el kell rendelni, amelynek lehet a vége a nyomozás megtagadása is, de a döntés ellen lehet panaszt tenni az ügyészségen. Mellesleg felmerülhet a közérdekű adattal visszaélés, mert ebben az esetben ez a tényállás is szóba jöhet – ezt az követi el, aki közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz –, s ennek a maximális büntetési tétele két év szabadságvesztés.
Végezetül még egy megjegyzés:
az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.
Az általános munkajogi szabályok szerint ez kötelességük lenne, de magasról tesznek rá, mert ennek nincs semmilyen jogkövetkezménye.
Mégis azért fizetjük a képviselőinket, hogy legalább a minimális kötelezettségüknek tegyenek eleget, a parlament ellenőrző funkcióját a kormánypártiak nem lehetetleníthetik el.
Forrás
Kapcsolódó
Akik jól fürkésztek és portyáztak: alkalmazott nélkül hatezer százalékos növekedést produkált egy cég a lélegeztetőgép-ügyletén