Kerítésen innen
Jobb, ha leül: azért van gond a repontoknál, mert túl gyorsan szoktunk rá a palack-visszaváltásra
Repont, az igazi hungarikum! Ahogy minden télen -amíg volt, persze, mostanság a Jóteremtő megoldotta a bibit- az első kiadós hóeséskor rácsodálkozik a „Főkefe”, hogy ez megtörténhet, ahogy a kánikulában hitetlenkedve bár, de belátja (?) Pintér minisztériuma is, hogy verejtékben fürödve nem lehet operálni és gyógyulni, úgy a frissen gründolt MoHu is széttárt karokkal fogadja, hogy repontjaiban, amit közpénzből jól meghirdettek, vissza akarjuk kapni a kölcsönvett 50 forintjainkat „állambácsitól”.
Add vissza MoHu a lét….
Egy hónapja már csak olyan műanyagpalackokat és italosbozokat lehet forgalomba hozni, amelyeket visszaváltanak. Az üzletekben az elszállításért és az újrahasznosítésért felelős cég, a MoHu automatákat, úgynevezett repontokat állított föl. A cél az, hogy három éven belül a palackok 90 százalékát visszaváltsák.
Ma a vásárlók naponta két és félmillió palackot váltnak vissza, de a visszavétel nem megy mindig zökkenőmentesen.
Az RTL Híradó egy olyan repont automatánál forgatott, ahol eleinte hiába dugták be a nyílásba az elméletileg visszaváltható sörösdobozt, a gép nem fogadta el. Végül némi ügyeskedés után csak sikerült elfogadtatni az automatával a fémdobozt. Egy másik boltban a visszaváltó helye miatt morgolódtak, sokat kell gyalogolni.
Az egész áruházon végig kell menni, hogy az ember egy rohadt üveget visszaváltson
– mondta egy vevő. Az automaták ráadásul gyorsan megtelnek, a fent említett boltban ezért tanácstalan tömeg alakul ki. Az eladók arra panaszkodnak, hogy a gépek nem üzembiztosak, és ezt mondja az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.
A vásárló amikor találkozik problémákkal akkor nem igazán érti, sokszor a kereskedő sem érti egyébként, hogy ha a palackot belehelyezi a gépbe, akkor miért van szoftverhiba, mért van kódolási hiba, ha elromlik egy gép, akkor mért nem lehet kijavítani 12 órán belül, vagy hogy három napig is ott van, és rá van írva hogy üzemen kívül, akkor mér nem lehet ezt kicserélni
– mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az RTL-nek.
Panasz-hegy…
Az üzletek arra is panaszkodnak, hogy nem viszik el időben a visszaváltott palackokat, tárolóik dugig vannak.
„A kereskedő nem tud mást csinálni, mint szorgalmazza, percről percre, óráról órára, hogy tessék elvinni a reponton összegyűlt holmit”
– tette hozzá a főtitkár. Az újrahasznosítás környezetvédelmi érdek, amit a vásárlók meglepően gyorsan kezdtek támogatni. Ezért nem győzik a palackok elszállítását, állítja a rendszerért felelős cég képviselője.
A sebesség, amilyen sebességgel váltják vissza az emberek, ami nagyon jó, az egy kicsivel gyorsabb annál, mint amire számítottunk. Tehát ezt kezelni kell, és az a lényeg, hogy ez a több millió, két és fél millió palack, ennek a hulladéka most már megfelelő helyre fog kerülni
– mondta Ozoli Gábor, a MoHu szóvivője.
Csak úgy….
A magyar hulladékgazdálkodás nagy részét a magyar állam 2023. július 1-től kiszervezte a feladatot 35 éves koncesszióban elnyerő MoHu MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek, vagyis most lesz egy éve, hogy a cég végzi a lakossági hulladékgyűjtést és az ipari hulladékok gyűjtését és feldolgozását is, monopol szereplőként.
Nem sikerült jogszabálynak megfelelően elkészítenie a 2023-as beszámolóját a magyar hulladékgazdálkodás nagy részét állami koncesszióban 35 évre elnyerő MOHU-nak, a beszámolót így nem fogadta el a területet felügyelő Energiaügyi Minisztérium
– írja a Szabad Európa. Nem szerepel például a beszámolóban, hogy
mennyi hulladékot adtak le a hulladékudvarokon, átvételi helyeken, gyűjtőhelyeken, hulladékgyűjtő pontokon és átrakóállomásokon, ahogy az előkezelőnek, hasznosítónak, ártalmatlanítónak, külföldi kezelőnek átadott hulladékmennyiséget sem adta meg a cég a beszámolóban.
Annyi derül csak ki a dokumentumból a portál szerint, hogy
közszolgáltatás során 1,63 millió tonna hulladékot gyűjtött be a MoHu, az intézményi résztevékenységből, vagyis az ipari hulladék begyűjtéséből pedig 320 ezer tonna jött.
Ezek miatt írta a minisztérium a cégnek dörgedelmesen, hogy
„a koncessziós társaságnak ezen feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”
Hiány az, ami van dögivel….
A minisztérium szerint
az adatok hiányában a MoHu nyilvántartásainak szakmai értékelése nem lehetséges, de a cég sem tud elszámolni az alvállalkozóival, és nem tud létesítményfejlesztéseket tervezni ezek nélkül.
A szaktárca arra is felhívta a koncesszor figyelmét, hogy két régiókoordinátor cég telephelyeinek adatai is kimaradtak a beszámolóból. Nemcsak a hulladékokról szóló adatokkal volt baja a minisztériumnak,
a pénzügyi beszámolóval sem volt minden rendben, a tárca szerint például nem derül ki, hogy a MoHu mit ért a koncessziós tevékenységen kívüli tevékenység alatt.
Az is probléma a minisztérium szerint, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségrendszerhez, vagyis az EPR-hez kapcsolódó szolgáltatásokhoz sem párosítottak mennyiségi adatokat, így a
„költségek további részletezése nélkül nem állapítható meg azok realitása, illetve jogossága”. (Az EPR-rendszerben a gyártók díjat fizetnek a cégnek a hulladékkezelésért, anyagi felelősséget vállalva azért, hogy a termékeik hulladékká válnak).
A tárca azt is kifogásolta, hogy
12 milliárd forint, a cég haszonanyag-értékesítésének árbevétele nem jelenik meg a cég eredménykimutatásában, költségoldalon viszont igen.
Vissza a feladónak….
Az Energiaügyi Minisztérium mindezek alapján nem javasolta elfogadásra a beszámolót és teljesítésigazolást sem állított ki 2023-ra.
A Szabad Európának anonim nyilatkozó forrás szerint
azzal is lehet majd problémája a kormánynak, hogy a MoHu 5,6 milliárd forintos nyereséget könyvelt el 2023-ban. Ez ugyanis „túl nagy” profit rögtön a koncesszió elején, emiatt pedig nehéz lehet majd indokolni az Európai Bizottság felé, hogy miért volt szükség 35 évre garantálni a monopol helyzetet a MOL cégének. A hosszú koncessziós időszak indoka ugyanis az volt, hogy
a MoHu számos beruházása csak hosszabb távon térül majd meg.
Szerző
