Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: ügyvédként az airbnb ellen és mellette is tudnék érvelni attól függően, ki a megbízóm

Magyar György: ha nem jut közfeladat-ellátásra, szigorítsuk a Btk.-t, mert az ingyen van?
Megosztás

Sokak véleménye szerint az airbnb a lakhatási válság egyik fő oka, hiszen a tulajdonosok az ingatlan albérletbe adása helyett inkább sokkal több pénzért turistákat fogadnak. A piac ezt diktálja, és ki lenne a saját pénze ellensége? Amúgy tényleg ez lenne a lakhatási válság magyarázata, amikor Budapesten a nem lakott ingatlanok aránya elérte a 17 százalékot? Jobb megoldás lenne, ha valamilyen konszenzusra jutnánk a lakások rövid távú bérbeadásából hasznot remélő tulajdonosok, a társasházakban életvitelszerűen lakók, valamint a szélesebb közösségek érdekeit illetően.

Nulla napban készül meghatározni a VI. kerület képviselő-testülete 2026-tól

a rövid távú szálláskiadásra fordítható napok számát, miután erre voksolt az ügydöntőnek kikiáltott „népszavazáson” véleményt nyilvánítók 54 százaléka. Airbnb-témában a VI. kerületihez hasonló döntést szorgalmaz majd Budapesten és országosan is a Fidesz budapesti elnöke, aki erre már a szavazás közben ígéretet tett. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, mert ügyvédként az airbnb ellen és mellette is tudnék érvelni attól függően, ki a megbízóm.

A terézvárosi „népszavazás” – ami persze nem volt több egy viszonylag nagymintás közvélemény-kutatásnál – korrekt kezdeményezés volt, mert őscivilként örömmel fogadtam, hogy a kerület kíváncsi a lakosság véleményére. Van, ahol foltokban még működik a demokrácia.

Ennek eredményére hivatkozva Soproni Tamás polgármester úgy döntött, hogy a bérbeadást elutasító 54 százalékos szavazatarány alapján a rövid távú lakáskiadás teljes tiltásáról szóló tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

Ám ezzel kapcsolatban kérdések sora vetődik fel

Például az, hogy valamilyen egyensúlyt kellene teremteni az ingatlanuk bérbeadásából hasznot remélő tulajdonosok és a társasházakban életvitelszerűen lakók érdekei között. A polgármester szerint a terézvárosiaknak többet ér az otthonuk békéje, mint az önkormányzat több százmilliós kieső bevétele, és fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze lakóterület jellegét. Vélhetően igaza van, de a tiltást támogató többség – amely a lakosság alig több mint tíz százalékát reprezentálja – elegendő legitimációt ad-e egy ilyen sarkos szabályozásra?

Ügyvédként természetesen lehetnek pro és kontra érveim

Helyeselhető, hogy a szavazásra jogosultakat Terézvárosban szórólapon minden szempontról tájékoztatták. Ám gondoljunk például azokra, akik kifejezetten azért vásároltak Budapest központjában lakásokat, hogy azok rövidtávú bérbeadásából haszonra tegyenek szert.

Szabad-e őket megfosztani a tulajdonhoz fűződő jogaik gyakorlásától? Ezzel szemben lehet-e a lakosság érdekeit sérteni azzal, hogy az általuk életvitelszerűen használt ingatlanban ne élhessék zavartalanul a mindennapjaikat?

Itt az egymással ütköző szempontok közötti valamilyen egyensúlyi helyzet kialakítása – és nem feltétlenül a lakások rövid távú bérbeadásának teljes tiltása – lehet a cél.

Meg kell találni az elfogadható kompromisszumot

Úgy gondolom, a helyi közösségekre lehetne bízni, hogy valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldásra jussanak. Például aki az airbnb keretében adja ki a lakását, fizessen arányosan többet közös költségként – hiszen a pár naponta változó bérlői fokozottan veszik igénybe a ház közös infrastruktúráját –, és vállalja a felelősséget a vendégek másokat zavaró magatartásáért. Ma is lehetőség van arra, hogy egy társasház szervezeti és működési szabályzata, házirendje korlátozó rendelkezéseket tartalmazzon – ebbe akár az is belefér, hogy a többség elutasítja a rövidtávú bérbeadást –, és ha valakinek ez a döntés nem tetszik, bírósághoz fordulhat. Sok mindent tehát a helyi lakóközösségek bölcsességére lehetne bízni.

Van azonban még sok más szempont is

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a turizmus kiemelkedő stratégiai jelentőségű ágazat a magyar gazdaság számára, amely a GDP több mint tíz százalékát adja. Ugyanakkor hozzátette, hogy az airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés. Ezért minden eddiginél szigorúbb szabályozásra kell számítani a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan. A két állítás mintha szembe menne egymással.

A Repuklikon elemzése szerint Budapest VI. kerületében majdnem minden tizedik lakást az airbnb keretében hasznosítanak, ami a rövid távú kiadásra szánt teljes fővárosi lakásállomány közel húsz százaléka. Sokak véleménye szerint ez a lakhatási válság egyik fő oka, hiszen a tulajdonosok az ingatlan albérletbe adása helyett inkább sokkal több pénzért turistákat fogadnak.

A piac ezt diktálja, és ki lenne a saját pénze ellensége?

Nézzük meg azonban a KSH adatait

Budapesten a nem lakott lakások aránya tíz év alatt 13 százalékról tavaly 17,7 százalékra nőtt. Az persze nem derül ki, hogy az üres lakóingatlanokat miként hasznosítják: bérbe adják magánszemélyeknek vagy cégeknek iroda, orvosi rendelő stb. gyanánt, esetleg más célra hasznosítják. Lehetséges emellett a kifejezetten befektetési célra történő vásárlás is – amikor a vevő csupán az értéknövekedésre játszik –, és akkor az ingatlan tényleg parlagon hever.

Ha a kormánynak ebben az egész históriában dolga van – már ha egyáltalán törvényesen beavatkozhat a piaci viszonyokba –, akkor az lenne a feladata, hogy mindenkit az üresen álló lakóingatlanának akár a közösség, például a fiatal családosok érdekeit szolgáló, esetleg állami támogatással finanszírozott felhasználására ösztönözzön.

Nem tisztünk ötleteket adni – nem is értünk hozzá, bár lenne még néhány gondolatunk –, ám ezen érdemes lenne elgondolkodni.

Forrás

Szerző