Banánköztársaság
Magyar György: magánbeszélgetésen titokban hangfelvételt készíteni bűncselekmény lehet
Már az is bűncselekmény lehet, ha valaki jogosulatlanul személyes adatokat kezel. E körbe tartozik minden olyan adat, amely egy természetes személlyel kapcsolatba hozható. Ilyen többek között a név, a lakcím, illetve akár egy, az érintett hozzájárulása nélkül készített fotó, hang- vagy képfelvétel is. A hatályos szabályok szerint jogosulatlan „adatkezelőnek” minősül mindenki, aki például titokban magánbeszélgetéseket rögzít, akkor is, ha azokkal nem kezd semmit, csak saját magának megőrzi. Ehhez elég egy preparált autókulcs is.
Mára nagyjából követhetetlenné vált,
hogy Magyar Péter környezetében ki és milyen megfontolásokból készít magánbeszélgetésekről hangfelvételt. Ráadásul a Tisza Párt elnöke azt is állította, hogy állami és magán titkosszolgálatok egyaránt megfigyelés alatt tartják. Kedden a Klubrádió Esti gyors című műsorában erről beszélgettünk, és az adás résztvevője volt Péter Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő, valamint Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az eseményeket ügyvédként nem kívántam kommentálni, azt viszont jeleztem, hogy a jóhírnév tiszteletben tartásához való jog mindenkit megillet. A polgári törvénykönyv szerint amennyiben valakiről a becsület és a jóhírnév megsértésére alkalmas információk kerülnek nyilvánosságra – legyen szó valamilyen nyilatkozatról, titokban felvett beszélgetés kiszivárogtatásáról –, az érintett személy bírósághoz fordulhat, és akár sérelemdíjat is követelhet.
Közszereplő esetében a személyiségi jogokat szűkebben kell értelmezni, de csak a közügyek szabad megvitatását szolgáló kereteken belül. Ebbe azonban legfeljebb kivételesen férhet bele, hogy bármely politikus magánéletében vájkáljanak.
Jeleztem ugyanakkor, hogy aki nagy nyilvánosság előtt mások becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használ, illetve a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, bűncselekményt követ el. Ez a magatartás bizonyos esetekben – például ha a rágalmazás jelentős érdeksérelmet okoz – akár két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
A konkrét ügyeket tekintve még érdekesebb a Btk. 2013 októberétől hatályos módosítása,
amely szerint aki
„abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, (…) vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Ha valaki ezt még a nagy nyilvánosság számára elérhetően közzé is teszi, akár három évet kaphat. Az ördög persze itt is a részletekben rejlik: szükség van a célzatra, és e tényállás megállapítására akkor van lehetőség, ha hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvétel készült.
Ám már önmagában bűncselekmény az is, amikor valaki jogosulatlanul személyes adatokat kezel. E körbe tartozik minden olyan adat, amely egy természetes személlyel kapcsolatba hozható. Ilyen többek között a név, a lakcím, illetve akár egy, az érintett hozzájárulása nélkül készített fotó, hang- vagy képfelvétel is – kivéve a nyilvános rendezvényeket.
Ezért ugyan legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni, de nem árt tudni:
a hatályos szabályok szerint jogosulatlan „adatkezelőnek” minősül mindenki, aki például titokban magánbeszélgetéseket rögzít, és azokkal nem kezd ugyan semmit, csak saját magának megőrzi. A következtetéseket az olvasóra bízzuk.
Ami pedig a titkosszolgálatokat illeti,
bárki lakásának vagy autójának „betechnikázása”, telefonjának lehallgatása bírói – bizonyos esetekben igazságügy-miniszteri – engedélyhez kötött.
Bízzunk benne, hogy ilyen engedélyt csak a valóban indokolt esetekben adnak ki.
Magán titkosszolgálatok pedig elvileg nem létezhetnek,
de azt semmi nem tiltja, hogy bárki magánnyomozót fogadjon fel például az általa megjelölt „célszemély” közterületi mozgásának megfigyelésére. Amit – ha úgy hozza a kedve – mindenki megtehet.
Egyébként általánosságban is igaz, hogy a magánnyomozók hatásköre addig terjed, amennyi jogosultsággal a megbízóik is rendelkeznek.
Az adásban felmerült a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy a Magyar Péterhez kapcsolható ügyekben nyilvánosságra hozott felvételek hitelesek, manipuláltak vagy teljesen hamisak? A vágott felvételek felismerésére megvannak a módszerek, ezeket a bíróságok is tudják alkalmazni, teljesen más a helyzet viszont a mesterséges intelligenciával előállított felvételek esetében – mondta Péter Kovács Zoltán.
Ez utóbbiak minősége ma már jobb annál, hogy emberek meg tudják állapítani a hitelességüket, ellenőrzésükre a mesterséges intelligenciát használó rendszerek képesek. Ezek most még egészen hatékonyak, 90-95 százalékát kiszűrik a hamis anyagoknak, de ez az arány a szakértő szerint a technika fejlődésével romlani fog.
De ki profitálhat a Magyar Péter lejáratására irányuló kísérletekből?
Rövid távon ő jött ki jobban a helyzetből, mivel vissza tudta venni a kommunikációs irányítást
– véli Horn Gábor. Az elemző szerint a Magyar kompromittálását célzó, hétfőn nyilvánosságra hozott felvételen elhangzó mondatok egyébként sem túl tragikusak, bárki fogalmazhatna így egy magánbeszélgetésben.
Más kérdés, hogy olyan világban élünk, amelyben a politikusoknak egyre inkább folyamatosan úgy kell viselkedniük, mintha kamera előtt állnának
– tette hozzá.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Szerző
