Ujhelyi István: tíz pont a szuverenitásról

„A Fidesz miniszterelnöke másfél évvel ezelőtt durrantotta be a szuverenitás-rakétákat egy nyilván pont erre a célra szervezett kormánypárti konferencián, maga a kifejezés azóta pedig a hatalom retorikai étlapján sorost és a családbarát kifejezést is megelőzte. Olyannyira, hogy Orbán Viktor a tavalyi évet korábban egészen konkrétan a szuverenitásvédelem esztendejének hirdette meg” – lezdte vasárnapi nyílt levelét Ujhelyi István,  ENSZ-nagykövet (UN Tourism) és közéleti influenszer.

„A szuverenitás a politikatudományban (állami) főhatalom, önállóság, függetlenség; képesség a hatalom önálló gyakorlására.

A joggyakorlatban a természetes vagy jogi személy kizárólagos önrendelkezési jogát értjük alatta, azaz külső kényszer nélküli cselekvést. Mint ahogyan sok minden más esetében, úgy a szuverenitással kapcsolatban is egészen másképp beszél és cselekszik a fideszes hatalom – ami persze, a több mint másfél évtizedes abszurditásban élve valójában nem meglepő. Mivel a mostani kommunikációban és vélhetően a következő időszakban is meghatározó jelentősége lesz a közéletben ennek a fogalomnak, ezért politikai szemtanúként tíz pontban összefoglaltam néhány fontos tételt. Nem lesz rövid, de annál tanulságosabb.

1. Szuverenitásvédelmi Hivatalnak hívják azt a Fidesz által törvénybe foglalt intézményt, amelynek élére egy, a kormányzattal vállaltan elfogult személyt neveztek ki. Független és hitelesség – kuka. Mivel nem hatóságról, hanem hivatalról van szó (ennyi mértéktartás vagy józanság még volt a jogalkotó hatalomban), így tulajdonképpen érdemi jogköre nincs is, legalábbis olyan, amire elvben létrehozták. Maga a formátum buktatja le a nagyívű célok mögött a valós szándékot: ez a sokmilliárd forint közpénzből fenntartott intézmény nem az ország, hanem a hatalomban lévő vezetők szuverenitását hivatott óvni, a rendelkezésére álló zaklató, pártállami és manapság sok tekintetben orosz példákra épülő gyakorlatával. A magyar állami berendezkedésben régóta vannak egyébként az ország szuverenitását védeni köteles szervezetek, a nemzetbiztonságért felelős szolgálatok. Ennek a sok kormányzati propaganda-munkatársat el-, illetve kitartani hivatott intézménynek a puszta léte egyértelműsíti, hogy a Fidesz miniszterelnökének hangzatos szavai a nemzet önrendelkezésének fontosságáról egyszerű és olcsó hazugság.

2. Ha a Fidesz értékrendjének valóban meghatározó és őszinte alapköve lenne a nemzeti szuverenitás kérdése, ahogyan azt állítják – és nem csupán hivatkozási pont vagy takaródzási lehetőség aktuális politikai csörtékben -, akkor alapvetően másképp kellene viszonyulniuk például az ukrajnai helyzethez. Nem szándékom újra megnyitni a „ki az igazi békepárti” meglehetősen méltatlan vitáját, állításom szerint ugyanis minden józan ember mielőbbi békét szeretne, mindössze annak minőségében, igazságosságában és főként fenntarthatóságában vannak véleménykülönbségek. Ha hiszünk a nemzeti szuverenitásban, akkor csak olyan béke lehet fenntartható, amelyet a megtámadott, szuverén ukrán fél elfogadhatónak tart és amely megfelelő biztonsági garanciákat ad Európa és a világ számára a visszatérő orosz agresszióval szemben. Előbbiben mintha már lenne elmozdulás, utóbbi biztosítása kapcsán viszont túl sok és túl jogos a kétség a valódi orosz szándékot illetően. Ha számunkra valóban erkölcsi alaptétel a nemzeti szuverenitás biztosítása, úgy egyetlen pillanatig sem lehet egy gyilkos agresszor szándékait elfogadni, végképp nem támogatni. Etekintetben áttételesen, ha úgy tetszik, akkor az ukrán elnök kijevi főhadiszállása sokkal inkább egy valódi „szuverenitásvédelmi hivatal”, mint az orosz mintára közpénzből felhúzott budapesti bábintézmény. Azt pedig a végén, de messziről nem utolsósorban hadd jegyezzem meg, hogy Orbán már 2012-ben megígérte az energiafüggőségünk mielőbbi felszámolását (mi történt azóta?), majd még a közel három éve véres agresszióba forduló ukrajnai konfliktus kezdete óta sem történt tulajdonképpen komolyabb érdemi előrelépés ezen a téren. Ha nekünk ennyire fontos a szuverenitás, miért függünk még mindig szinte teljes mértékben az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris fűtőelemektől? Az szerintem nem kimondottan erős szuverén helyzet, ha a magyar vállalkozások és családok energiabiztonsága tulajdonképpen azon múlik, hogy Putyin milyen hangulatban ébred a dácsájában. És akkor arról már bővebben szót sem ejtek, hogy az uniós források elapadása óta felvett ilyen-olyan külföldi hitelek mennyiben szűkítették a magyar állam szuverén mozgásterét.

3. Ha a Fidesz értékrendjében valóban megingathatatlan erkölcsi tétel a nemzeti szuverenitás akkor nemcsak, hogy minden esetben megköveteli annak tiszteletben tartását, de más országok, nemzetek esetében maga is így tesz. Orbán Viktor kormánya ehhez képest zavaros módszerek alkalmazásával Magyarországra menekítette Nicola Gruevszki egykori macedón kormányfőt, akit hazájában súlyos bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítéltek. Kiderült róla, hogy számos embert, köztük ellenzéki politikusokat illegálisan lehallgatott, de nyilvánosságra kerültek csalással, korrupcióval, zsarolással kapcsolatos felvételek is. Ha a Fidesz tisztelné Macedónia nemzeti szuverenitását, akkor nem bújtatná és nem biztosítana számára – ki tudja mennyi és milyen minőségű – állami segítséget évek óta. Orbán Viktor egyébként annak idején azt mondta, hogy számára Gruevszki esete „nem politikai, hanem jogi kérdés”, a menedékkérelmét is eszerint vizsgálták meg. Milyen rugalmas ügykezelés a menekült-ügy bajnokától.
De ugyanitt van Marcin Romanowski korábbi lengyel igazságügyi miniszter-helyettes is, aki egy ideje szintén a magyar kormány, pontosabban a magyar adófizetők vendéglátását élvezheti, miután Orbánék „politikai menedékjogot” adtak számára. Romanowski ellen jelenleg is érvényben van egy elfogatóparancs, miután a lengyel hatóságok szerint hűtlen kezelést követett el a minisztériuma keretében működő egyik állami alappal kapcsolatban. Elviccelhetném azzal, hogy talán csak szakmai tanácsokért ugrott be hozzánk a magyar igazságügyi tárcához és a korábbi miniszter-helyettes kollégájához, Völner Pálhoz, de ez megint komolyabb ennél. Ha a Fidesz csak egy pillanatig is őszintén gondolja, amikor kikéri magának egy másik tagállam a magyar szuverenitást sértő bármilyen lépését, akkor ilyen abszurd és sötét bűnözőmentő akciókba tilos belemennie. Gondolom nem bonyolult Önöknek sem megválaszolni, hogy vajon kinek és miért éri meg mégis ez az ügy. Az biztos, hogy nekünk, magyar állampolgároknak semennyire sem.

4. Eleinte bosszúsan, ma már harsányan nevetek azokon a fideszes szövegeken, amelyek „guruló dollárokat” emlegetnek és külföldi befolyásolást a magyar belpolitikában. (Trump alig egy hét múlva esedékes beiktatása után kíváncsi vagyok mire cserélik le ezt a dumát) Ezen logika mentén egyáltalán nem lehetnénk meglepődve, ha például a francia közéletben „guruló forintokról” írnának és a francia Szuverenitásvédelmi Hivatal ballonkabátosai bőszen kutakodnának (normál jogállamokban ilyen intézmény persze nincs) a Marine LePen francia pártelnöknek nyújtott, mintegy négymilliárd forintos (!) magyar hitel kapcsán. Az történt ugyanis, hogy – miután korábban az oroszoktól kért anyagi támogatást – amikor a Nemzeti Tömörülés nevű szélsőjobboldali párt elnökasszonya még 2021-ben a Karmelitában járt, segítséget kért Orbán Viktortól. Ezt követően az MKB hirtelen – és nyilván magától – úgy gondolta, hogy igazán jó biznisz hitelt adni a francia politikusnak a közelgő kampányához, már csak így szuverenista módon. A pénz elszámolásával adódtak kisebb könyvelési gondok, de a hírek szerint LePen asszony mindent visszafizetett a magyar banknak. Hogy ez teljesen normális, nincs itt semmi látnivaló, kérem?! Végülis, nincs. Arra azért kíváncsi lennék, hogy hány állami erőszakszervezet tartana azonnali házkutatást és indulna véget nem érő, hőzöngő kampányhadjárat a fideszes médiában, ha egy magyar ellenzéki pártról derülne ki: egy másik ország miniszterelnökénél jártak közben azért, hogy egy másik ország bankjától felvett milliárdos hitelből fizessék itthon a kampányköltségeiket. Na, ugye.

5. Ha a Fidesz értékrendjében valóban alapvető erkölcsi érték a szuverenitás védelme és mások szuverenitásának tiszteletben tartása, akkor biztos nem vetemednének olyanra, hogy egy másik ország, kétes politikai hátterű vezetőjének állami működését pumpolják fel magyar közpénzekkel. Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke, pontosabban családi cégei például már régóta amerikai szankciós listán szerepelnek, mert a politikus közeli rokonai állítólag furcsa szerencsével előnyt szoktak élvezni az állami közbeszerzéseken. Mondjuk, a Fideszt a családi korrupció és az amerikai szankciós listák nem szokták zavarni, így végülis nem meglepő, hogy Orbánék nemrég több mint tízmilliárd forintos állami támogatást nyújtottak Dodikéknak. Tény, hogy ebből javarészt Magyarországon gyártott mezőgazdasági eszközöket vesznek majd a boszniai szerbek, de ahogyan pontosan tudjuk, hogy ezt a tízmilliárdot is a magyar adófizetők dobták össze, úgy azt is sejthetjük, hogy vajon kiktől rendelnek majd termékeket ebből a pénzből. Dodik ráadásul ebből a pénzből (is) nemhogy egész Bosznia szuverenitása, hanem egyenesen annak létezés ellen folytat hadjáratot.

6. Ha a Fidesz egy kicsit is komolyan gondolná, amit a szuverenitás fontosságáról mond, akkor nyilván nem lenne részes más országok politikai életének aktív manipulálásában. Hiszen, ha itthon tűzzel-vassal irtanak minden erre irányuló valós és hazug módon annak beállított próbálkozást, akkor eszükbe nem jutna ugyanezt tenni más országokkal. A naivok kedvéért szeretnék röviden emlékeztetni, hogy a szlovén Janez Janša pártjának helyi sajtójába a Fidesztől és Orbántól olyan nagy távolságot nem tartó Habony Árpád és körei konkrétan pénzt fektettek: részesedést szerezve és ezzel a működésüket irányítva, támogatva például a Nova24 hírtelevízióban és a Demokracija című hetilapban. Hogy Habonyék honnan származó pénzt pumpáltak be a szlovén médiacsoportba, ne firtassuk – elég, ha sejtjük. A Fidesz körei olyannyira belenyúltak a szlovén választásba, hogy a tévé és a hetilap fizetett hirdetésben tett közzé közösségi médiaposztokat Janša érdekében. Ennyit a szlovénok szuverenitásáról.
Azt már tényleg csak a tisztánlátás megerősítéséért teszem ehhez hozzá, hogy Habonyék és a kormányzati pénzekből (is) működő Századvég vállaltan bedolgoztak Robert Fico szlovákiai miniszterelnök legutóbbi kampányába is, kutatásokkal és felmérésekkel támogatva a sikerét; ahogyan immár tudható, hogy Habony Árpád évek óta segíti a nemrég kormányra került Grúz Álom pártot is. Nem ritka persze, ha egy politikai erő külföldi kampánytanácsadót fizet a tanácsaiért, a Fidesz is sokáig dolgozott az amerikai Finkelsteinnel, vagy például a szociálisták az izraeli Ron Werberrel. Itt az a kérdés, hogy az Orbánék által most zászlóra emelt általános szuverenitás követelése mennyire vehető komolyan, ha pont Orbánék azok, akik polipszerűen – ki tudja valójában milyen finanszírozásból – igyekeznek más országok politikai rendszereit manipulálni.

7. Ha a Fidesznek valóban alapvető erkölcsi fundamentuma a szuverenitás védelme, akkor kíváncsian fogom követni, hogy miként fognak viszonyulni az Orbán-kormány nagy szövetségesének és követendő példájának tartott Donald Trump bejelentéseihez. A hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnök ugyanis gyorsan elgurított néhány – amerikai szempontból egyébként tulajdonképpen még logikusnak is mondató, de – a vágyott világbéke, a meglévő szövetségi rendszerek fenntarthatósága és az egyensúlyi politika szempontjából viszont életveszélyes mondatokat. Konkrétan bejelentkezett a dán fennhatóság alá tartozó Grönland megvásárlására/elfoglalására és ennek eléréséhez nem zárta ki a fegyveres beavatkozást sem. Bejelentkezett Kanadára is, amelyet újabb amerikai csatlakozó államként szeretne a térképen látni, de igényét jelezte a Panama-csatornára is. Jelen írásom hossza és keretei már így is meghaladták a praktikus mértéket, így arról nem fejtem ki a véleményem, hogy ezeknek mennyi realitása és milyen hatása lehet. Egyedül azt tegyük fel kérdésként: a szuverenista Orbán Viktor mikor fog számonkérő sms-t küldeni az ő barátjának, amiért más nemzetek és országok szuverenitását akarja lakkcipővel megtiporni.

8. Ugyanezt a kérdést fel lehet tenni az új amerikai adminisztráció sötét lovával, Elon Muskkal kapcsolatban is. A sikeres üzletember és immár az Egyesült Államok egyik nagyhatalmú vezetője elég hamar megszerette a geopolitikai befolyás bizsergését az izmaiban és egyre határozottabban gondolja azt, hogy neki nem csak lehetősége, de kötelessége is beleszólni más szuverén országok politikai működésébe, választási eredményeibe. A trumpi stílustól nem szokatlan, de azért ezidáig mégicsak példátlan, hogy egy (leendő) amerikai kormánytag felbőszült felhívásokat tesz közzé a nyilvános felületein arról, hogy a német választópolgároknak kire kellene majd adni a voksaikat; sőt, a maga eszközeivel konkrétan meg is támogatja a radikális AfD kampányát. Mondhatnánk, hogy hazai példát is tudunk mondani erre, hiszen a magyar kormány is – egyébként teljesen nonszensz módon – facebook-videókban kritizálta annak idején Joe Bident és a fia korrupciós ügyeit, amely az amerikai választókat nyilván a legkevésbé sem izgatta, a bódvalenkei magyarokat pedig el sem érte. Tudtuk, értettük már akkor is, hogy minek, pontosabban kinek szóltak ezek a nevetséges kormányzati kirohanások. Persze, hangoskodhatunk Musk szuverenista-csorbító lépései és a magyar kormány ezzel kapcsolatos bátor hallgatása miatt, de ha hozzátesszük, hogy a Fidesz-kormány a legutóbb elfogadott hazai költségvetés számait is az amerikai választások eredményéhez kötötte, akkor már értjük, hogy a fideszes szuverenitás valójában csak egy elkoptatott szó.

9. Ha a Fidesz számára a szuverenitás valóban jelent valamit, akkor biztos vagyok benne, hogy nem küldene magyar katonákat egy másik, ráadásul bizonytalan biztonsági helyzetben lévő ország területére. Ha elvárjuk, hogy mindenhol mielőbb béke legyen, külföldi katonák meg ne lófráljanak más szuverén országok határain belül, akkor biztos nem küldünk kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős magyar egységet például Csádba. Különösen akkor, ha a határos országokban az agresszor Oroszország rendelkezik erős jelenléttel, többek között az elhíresült Wagner-zsoldosok révén. Csádban egyébként a napokban véres, fegyveres puccskísérlet zajlott. Az épp Indiában pihenő Orbán Viktor közösségi oldalán fejezte ki sajnálatát az erőszak miatt, majd igyekezett leszögezni: „Magyarország kiáll az ország kormánya mellett a szuverenitásért és biztonságért tett erőfeszítéseiben”. Ugye, érzik. Hát, persze.

10. Az állami függetlenség, a külső kényszer nélküli önrendelkezés rendkívül fontos demokratikus alapérték. Mi, magyarok aztán végképp tudjuk. A szuverenitásunkat védeni kell, ez nem kérdés. Hiba azonban összekeverni a patriotizmust a szélsőséges nacionalizmussal, mert míg az egyik jóesetben előreviszi a nemzetet, a másik szinte bizonyosan zárványba zárja. Hiba az is, ha a szövetségkötést, a kompromisszum keresését és annak elérését nem a nemzet érdekét szolgáló képességnek, hanem nemzetfeladó, a szuverenitásunkat csorbító árulásnak tartjuk. Mert, ahogy már többször kifejtettem: ha a „Make America Great Again” szuverén céljai és érdekei bármikor szembe találkoznak egy szűk utcában a „Magyarország meg tudja csinálni” szándékaival és nem egyeznek, a nagyobb szuverén simán falhoz passzírozza majd a másikat és átlép rajta. Az együttműködés, a kooperáció, a win-win szituációk keresése tudná előrevinni a világunkat. De, ahogy látom, most pont ezzel ellenkező korszakot kezdünk. Csak nehogy megint a történelem rossz oldalára álljunk. Azt végül mindig megszenvedte a szuverenitásunk.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>