Kerítésen innen
Lázár úr, mi a stájsz? – A MÁV visszavonta a pályaudvar-bérbeadásról szóló pályázatot
Pedig mekkora volt öröm Lázár János „körében”, amikor jelenthette, hogy nagyon bejött a 99 évre szóló pályaudvar-bérbeadós cucc: „hét budapesti és vidéki nagy pályaudvar, 12 nagyszerű fejlesztési ajánlat. Nagy érdeklődés, kemény verseny és tárgyalás után biztos siker következik!”. Aztán tessék…..
„…akit a mozdony füstje…”, ugye?
A Szabad Európa birtokába került a Közbeszerzési Hatóság levele, amelyből arra lehet következtetni, hogy
nem volt szabályos a korábbi pályázat: valójában ugyanis koncesszióról van szó, amit közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet lebonyolítani.
A MÁV először a vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolta az új eljárás szükségességét, újabban azonban már projektcégek alakításáról, koncesszióról és közbeszerzésről beszél. Bejelentették, hogy
akkora érdeklődést váltott ki a pályázat, hogy a feltételek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom elnöke szerint azonban inkább arról lehet szó, hogy
2026-ban választások lesznek, a kormánynak pedig be kellett látnia, hogy törvényellenes a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázat.
Ezt valószínűsítette a portál forrássa is, aki szerint
a kormány rájöhetett, hogy a pályázat ebben a formájában jogilag védhetetlen, egy új kormány akár semmissé is teheti, ami nem túl vonzó a befektetőknek.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Most akkor mi van?
Ezt erősítette az a levél is, amely a szerkesztőség birtokába került, és amelyben egy ügyvédi iroda kért állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól száz százalékban állami tulajdonban álló ingatlanok egy részének határozott időre szóló kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban. A hatóság válaszából az derül ki, hogy a pályaudvarokkal tervezett lépések közbeszerzésnek minősülnek, mert nem a feladat vagy az eljárás tárgya – jelen esetben a pályaudvarok hasznosítása – számít, hanem az értéke. A Közbeszerzési Hatóság szerint ebben az esetben akár mindkettőre, vagyis közbeszerzési eljárásra és koncesszió kiírására is szükség lehet:
„A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ennél az adott szerződésnél felmerülhet mind a közbeszerzési, mind a Kbt. 8. § (6) bekezdése szerinti (építési és/vagy szolgáltatási) koncessziós eljárás lefolytatásának szükségessége.”
A hatóság megfogalmazása szerint ha nincs közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis:
„Az ajánlatkérő szerződését mindenképpen meg kell hogy előzze vagy közbeszerzési, vagy koncessziós beszerzési eljárás, ennek hiányában ugyanis – amennyiben az ellenszolgáltatás becsült értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja – a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés semmis.”
Lázár úr, hány jogászt fizetünk ezért a fiaskóért?
Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly októberben Debrecenben beszélt először arról, hogy a kormány magántőke bevonásával újítana meg tíz nagy forgalmú pályaudvart. Tavaly novemberben az állomásfelújítási program részeként megjelentek a pályázati felhívások a MÁV oldalán. Ezek országos szinten hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomásról szóltak.
Négy a fővárosban – a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található. A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre adná magánkézbe a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását.
A főváros már akkor jelezte, hogy törvényellenesnek tartja a pályaudvarok hasznosítására kiírt pályázatot, mert ezzel – Vitézy Dávid megfogalmazása szerint –
úgy dobnák piacra a főváros legértékesebb ingatlanjait, hogy semmiféle város- vagy vasútfejlesztési elvárást nem fogalmaznak meg a pályázóval szemben.
Korrigált a MÁV
A MÁV pénteki közleménye éppen ezt támasztja alá, hiszen ebben azt írják, hogy a hét magyarországi nagyállomás (Budapest Keleti, Nyugati, Déli, Kelenföld, valamint Debrecen, Győr és Szeged pályaudvarai) hasznosítására vonatkozóan új pályázatot írnak ki, majd a MÁV-csoport önálló gazdasági társaságokat hoz létre.
Ezek feladata lesz az új pályázatok kiírása és az eljárások lebonyolítása, majd az eredményes közbeszerzési eljárás után a nyertesekkel a fejlesztéseket végrehajtó és a megújuló állomási ingatlanokat üzemeltető közös cégeket alapítanak.
A cég hangsúlyozta,
a külső befektetők továbbra sem jutnak állami vagyonhoz, csupán az állami tulajdonú ingatlanok hasznosítására és kezelésére jogosult cégekben szerezhetnek részesedést.
A közbeszerzési eljárás várhatóan az idei negyedik negyedévben zárul majd le, ezután köthetik meg a fejlesztési szerződéseket, tette hozzá a MÁV. A közlemény szerint
a pályaudvarok hasznosításának országos szintjére vonatkozó új eljárás indulása előtt a korábbi pályázók megkapták a lezárásról szóló nyilatkozatot, illetve tájékoztatták őket arról, hogy a fejlesztési koncepciók az új kiírás formai feltételeinek módosítása után a következő pályázati szakaszban is felhasználhatók lesznek.
Szerző
