Egészségünkre!
Ha egyszer Orbán Viktor valamit akar, annak úgy kell lenni – Lenyomták Gödöllőt is
Csütörtökön szavaz a gödöllői képviselő-testület arról, hogy átadja-e szakrendelőjét az államnak. Sok választásuk nincs, a városnak nincs pénze a fenntartásra. Sikerrel járt az állami kiéheztetés, a gödöllői önkormányzat is kénytelen átadni szakrendelője működtetését, szeptembertől az államé – írja a Népszava.
Térdre kényszerítve
Az átadástól szóló javaslatról április 3-án, azaz csütörtökön dönthet a városi képviselő-testület, s amennyiben jóváhagyják az előterjesztést, szeptembertől az állam mint tulajdonos működteti a Tormay Károly Egészségügyi Központot.
Kézzel-lábbal
A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány nem zárkózott el mereven ettől, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartást. Végül 2023 nyarán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai konferencián be is jelentette:
„Ha rajtam múlna, lenne államosítás, a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.
A központosítás ugyan kikerült az egészségpolitikai viták fősodrából, de a kormányzat több intézkedése is „ösztönözte” a helyhatóságokat a járóbeteg ellátó intézményeik átadására. Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.
„Nincs tovább, elértük a teljesítőképességünk határát, a város nem tud annyi pénzt biztosítani, amennyi a szakrendelő működtetéséhez kellene”
– kommentálta a lapnak Gémesi György, Gödöllő polgármestere a döntést. Mint mondta, ha továbbra is ragaszkodnának a szakrendelőjükhöz, a kötelező feladatoktól kellene a pénzt elvenni. Hozzátette: az önkormányzat pénzügyi mozgástere az utóbbi években egyre szűkült: az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, miközben már 1,3 milliárdnál többet vonnak el tőlük szolidaritási adóként, bevételeikből elvonták a gépkocsi- és az iparűzési adó egy részét, a közeljövőben a kincstári számla vezetés miatt a megtakarításaik kamatbevételeitől is elesnek. Ezek az intézkedések évente nagyobb elvonást jelentenek, mint amennyi a városi szakrendelő többletfinanszírozási igénye lenne.
A forráshiány mellett a másik nagy probléma, hogy nem tudjuk megoldani az orvoshiányt, és ahol még van is szakember, ott közülük többen elmúltak 80 évesek. Szükség lenne reumatológusra, urológusra, sebészre
– mondta. Gémesi György úgy vélte: ha a város szakrendelőjét az állam egy kórházhoz integrálja, akkor valószínűleg küld szakembert is. Most egyes szakrendelések úgy tudnak működni, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházból jönnek a városba rendelni orvosok, az ő díjazásuk 30 százalékos többletkiadással jár. Csak az elmúlt tíz évben az önkormányzat 300 millió forint többlettámogatást adott az intézménynek, ennek felére az elmúlt két évben volt szükség.
Elbukott a szabadságharc
A gödöllői városatyák még 2013 februárjában, amikor a Fidesz-kormány a kórházak államosítása keretében az önkormányzati szakrendelőket is kérte, az intézmény megtartása mellett döntöttek. Akkor még abban bíztak, hogy a feladatellátásért járó közfinanszírozás fedezi a működtetést és az önkormányzatnak „csak” az eszközpótlásra és felújításra kell forrást adnia. Ám az elmúlt 12 évben nemcsak a helyhatóságok feladataira, hanem az egészségügyre sem jut annyi közpénz, amennyibe a szolgáltatások kerülnek. A szakrendelő átadásával kapcsolatos döntéshez készített előterjesztésből kiderül az is, hogy tavaly 50 milliót különített el a város a szakrendelések többlet finanszírozására, ám az összeget több lépcsőben 100 millió forintra kellett emelni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozása 12 szakrendelésnek még a közvetlen költségeit sem fedezi. 2017 óta ugyanis változatlan összeget fizetnek szolgáltatásokért, sem az inflációt, sem az egyéb költségnövekedést (így például a kötelező minimálbér-emelést) nem kompenzálták. Ha ezt megtették volna, úgy évente negyedmilliárd forinttal több lehetne a bevétel.
Egyelőre nincs tudomásunk más olyan önkormányzatról, amely szintén kezdeményezte volna szakrendelője átadását az államnak
– mondta a Népszavának Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Körülbelül 300 olyan szakrendelő van, amelyeket az önkormányzatok működtetnek, közülük 105 nagyobb járóbeteg ellátó hely.
Szerző
